Mercedes Lambre feliz cumpleaños!

Mercedes Lambre feliz cumpleaños! Te amo!

17.rész: Hagyd békén Pablo!

-Nyugalom Tini!-próbált megnyugtatni Jorge. Nehezen de megnyugodtam.
-Jorge?
-Igen?-kérdezte miközben rám nézett.
-Hol vannak a többiek?-kérdeztem.
-Nem tudom. Az előbb elmentek, de nem tudom hogy hova...
-Haza akarok menni...-mondtam mire kérdőn nézett rám.-Ne akarj le beszélni róla! vagyis haza sem akarok menni... Mert akkor anya kiabálna velem...-mondtam majd felpattantam a földről és elmentem az öltözőbe. Úgy emlékeztem hogy hoztam egy kis kaját, ezért megnéztem a táskámban és persze hogy nem hoztam. Már kezdek rosszul lenni... Kimentem az öltözőből és leültem egy közeli székre.
-Hé, jól vagy Tini?-kérdezte Jorge miközben leült mellém.
-Rosszul vagyok...-motyogtam.
-Hogy-hogy?-kérdezte.
-Sem tegnap, sem ma nem ettem egy falatot se...
-Várjál van nálam kakaós csiga!-mondta és elkezdett kutakodni a táskájában.-Tessék!-nyomta a kezembe.
-Köszi Jorge!-mondtam és rámosolyogtam.
-Nincs mit!-mosolygott ő is. Én meg elkezdtem enni.

Ruggero

Miután Jorge odaért Tinu-hoz mind elindultunk megkeresni azt a férget. Ha még egyszer hozzá mer érni, azt nem ússza meg. Vagy ha meglátom a húgom közelébe. Sajna hogy nem a rendes húgom, mivel mint tudjátok most tudtuk meg. Na attól hogy nem ténylegesen a húgom mindig úgy fogok rá tekinteni... Gondolom értitek hogy-hogy értem... Már vagy 30 perce keressük azt a görényt, de sehol nem találjuk... Jaj azért remélem nincs semmi gond Tini-vel... Mert ha jól sejtem napok óta nem evett semmit. És nálam jobban senki nem ismeri őt... Mikor még a szülei együtt laktak akkor sem volt vele igazán foglalkozva. Én voltam az egyetlen aki foglalkozott vele. Mindig én szóltam nekik hogy "Hahó Tini-nek szülinapja van!" De persze ekkor se volt mindig ajándék. Van egy olyan érzésem hogy van egy korunkbeli "testvérünk" aki tud rólunk..

Francisco Stoessel 

Apa pár hónapja itt lakik nálam. Sajna nem annyira ismerem a húgom és a fogadott bátyám. Csak az apánk egy. Kiskoromban költöztem ide anyuval. Az ide hol is van? Gondolom most tettétek fel magatoknak azt a kérdést "Hogy az most hol is van?". Az itt van spanyol országban. És ők meg ott vannak Argentínába. Mondjuk nem is igazán zavar... Tök jók az itteni haverok.

Tini

Miután megettem Jorge és én elmentünk egy kicsit sétálni... Miközben mentünk szembe jött velünk Pablo...
-Nicsak-nicsak! Tán Tinike engem keres?-kérdezte gúnyosan mosolyogva.
-Nem, nem téged kereslek!-mondtam mérgesen. Én? Mérgesen? Mikor voltam ennyire mérges? Ennyire... Hogy is mondjam... Na hát... Ő... Izé... Na értitek hogy értem! Vagy nem? Vajon valaki érti? Jorge? Vagy netán te?!👆👇👆👇👆👇👆👇, az aki most olvas? Na de mindegy is... Na végre! Ott vannak a srácok! Rugge mögé osont és mérgesen maga felé fordította.
-Na ide figyelj te kis görény!-kezdte normál tempóban.-Ha egyszer is meglátlak a húgom közelébe! Nagyon megbánod!-mondta lassan, gondolom azért hogy eljusson borsónyi agyáig... Erre Pablo elröhögte magát.-Mi ilyen vicces?! Na ide figyelj! Nem mondom többször! Hagyd békén Pablo!-ezzel Pablo fogta magát és elment, röhögcsélve. Ezt nem hiszem el! Na de most nem is akarok ezen rágódni...
-Srácok!-szólalt meg Jorge.-Serigo irt hogy vissza kellene mennünk a Studio-ba! Be szeretne jelenteni valamit!-mondta, mire mind bólintottunk egyet és el indultunk, 5 perc alatt oda is értünk.
-Most hogy mind itt vagytok, be szeretném jelenti hogy Citta Sant’Angelo-ban és San Daniele del Friuli-ban lesz egy koncertetek, többetek örömére.-modta Serigo mire Lodo a nyakába ugrott mivel az ő családja a "második" városban lakik. De az elsőben nem tudom kinek a családja lakik.
-Hogy értve többőnknek?-kérdezte Ru.
-Nos Ruggero, mint kiderült, te nem a Stoessel vagy. Utána kerestettem néhány emberemmel, és kiderült hogy te Pasquelli vagy. A szüleid Bruno és Antonella Pasquelli és van egy öcséd Leonardo Pasquelli és 11 éves!(sz.m.: én 12 éves vagyok...) Na meg persze mindent tud rólad, ahogy a szüleid is!-mondta Serigo mire Rugg tátott szájjal nézett.
-Ja és Tini! Ki ne felejtsem hogy kutakodtam a te családod felől! Van egy testvéred Francisco Stoessel!-mondta mire nekem is elkerekedett a szám.
-Serigo!
-Igen? Mit szeretnél Tini?
-Kimehetek az öltözőbe?
-Persze! Netán...-kezdett bele de már nem hallottam mert elszaladtam. Amint az öltözőben már teljesen ki voltam bukva, még jobban már ha ez lehetséges. Nem sokkal később kinyilt az ajtó és Jorge jött be.
-Hé Tini! Serigo mondta hogy egy hónap múlva lesz a 2 koncert. És azt is mondta hogy ha te szeretnéd, meg persze Ru is, akkor vissza fele tehetnénk egy kitérőt Spanyolország felé és találkozhattok Francisco-val...

Következő részben

"Hamarosan kezdődik a koncert. Kigyúlnak a fények. A reflektorok vakítóak. Tombol a közönség. Mindenki ujjong, tapsol, fütyül. A rajongók vidámnak, jókedvűek. Megjelenik a zenekar. (a fiúk zenekara) A legsikeresebb dalukat kezdik játszani. A fiúk és a lányok együtt éneklik velük. Óriási a siker. A hangulat egyre emelkedik."

Feliz cumpleaños Ruggero!

Tudom hogy nem látja, de innen szeretnék sok boldog születésnapot kívanni Rugge-nak!
Feliz cumpleaños Ruggero! Te amo!

Videó

Hali!
Mint látjátok nem résszel jöttem! Egy kicsit unatkoztam és ezt szerkeztettem, remélem tetszik véleményeket komiban várom.

16.rész: Macarena üdvözlő bulija!: folytatása 2.rész

Jorge

Miután Ruggero szólt a többieknek (mert én teljesen kiakadtam, na meg ideges voltam), már mindenki itt volt. Még Lanzani is...

-Hé Rugge!-mondtam és megböktem, hogy nézze csak meg ki van itt.

-Na ne! Mit keres ez itt??-háborodott fel.
-Nem tudom, de nem gondolod hogy el kéne küldeni?-kérdeztem aggódva. Most még Maca sem jött... De Lanzani meg igen!
-De, de elkéne!-mondta majd elindultunk.
-Hé Peter, micsoda "kellemes" meglepetés!-mondtam szarkazmussal a hangomban.-Minek is jöttél?!-kérdeztem.
-Mi közöd hozzá Blanco, egyébként ha ennyire tudni akarod akkor a barátnőmhöz jöttem! Gyere kicsim!-mondta mire megjelent Macarena is. Mire nekem tátva maradt a szám.
-Figyu Yoyi-m!-kezdte Maca a magyarázkodást de én félbeszakítottam.
-1 nem szeretem ha valaki azt mondja Yoyi, 2 és ne magyarázkodj, Tini-nek mindvégig igaza volt de én nem hittem neki, mert te elcsavartad a fejem!-mondtam majd otthagytam őket és pont ekkor jött ki az orvos.
-Önök Martina hozzátartozói?-kérdezte egy idős szemüveges férfi.
-Igen a barátai vagyunk!-mondta Mechi.
-Én meg a bátyja vagyok!-tette fel a kezét, miközben ide jött!
-Rendben akkor jöjjön velem!-mondta majd elvonultak.

Ruggero

-Nos, uram! Martinának a vágásai mélyek voltak, de ha gondolja a varrások nyomait el lehet tüntetni, csak ahhoz az ő bele egyezése is kell!-mondta a Doktor.

-Rendben majd beszélek vele, de mondja be lehet menni hozzá?

-Persze, sőt már ébren is van ezért azt üzeni menjen be hozzá!-mondta mosolyogva majd elment. Amint tudtam hogy azt szeretné hogy bemenjek hozzá, el is indultam, majd be mentem.

-Szia húgi!-mondtam enyhén mosolyogva, mert viszonylag rendben van.

-Szia bátyókám!-mosolyodott el.

-Nem fogod elhinni mit tudtam meg nemrég!-mondtam szomorúan.

-Mi történet?-kérdezte ijedten.

-Ezt nehéz lesz elmondani... Ő... Én... Nem............................. Is..... Vagyok a............... Bátyád!-mondtam, mire neki lefolyt egy könnycsepp az arcán. Azután egyre több és több.

-De, de hogyan?-kérdezte sírva.

-Hát anyud most mondta el... Ráadásul telefonon.-mondtam és nekem is lefolyt egy könny az arcomon.

-Akkor most mi lesz?-kérdezte Tini.

-Nem tudom, de nekem ki kell költözni onnan, mert ki lett rakva a szűröm...-mondtam majd bejött az orvos és mondta hogy ma már hazamehet. Amint kiment a doki én is kimentem hogy elkészülhessen... Amint ezzel készen lett, elindultunk haza.

-otthon-

Tini

Amint beléptem a lakásba, nagyon meglepődtem... Anya a kanapén aludt és ahogy néztem rájöttem hogy be van rúgva. Amióta "apa" lelépett az óta folyton ez van... Nap mint nap... Minden reggel amikor felkelek akkor itt fekszik kiütve. Délután mire haza érek nincs itthon. Ez nem mehet így tovább... Az óta nem is beszél velem, nekem meg már nincs senki akinek kiönthetem a lelkem, mert mióta volt az a kis vita mindenkit eltaszítok magamtól. Magamba vagyok roskadva, király... Ugye? Hiába próbálok de nem megy.... Nem megy, az hogy újra a régi Tini legyek. Az aki mindig minden helyzetben mosolyog. Most alig ha, villantok egy kicsi, tényleg nagyon kicsi mosolyt, de az még mindig nem az igazi. Soha többé nem akarok szerelmes lenni, mert eddigi 2 szerelemből csak egy óriási nagy csalódás lett. Beszélek én arról hogy soha többé nem akarok szerelmes lenni pedig most is az vagyok... Okos vagyok.... Nem? Na de hagyjuk is... Készülnöm kell  mert mennem kell a Stúdióba.

-stúdióban-

Amikor beléptem az ajtón, egyből mentem megkeresni Rugge-t... Most nagy szükségem van rá... Sőt még nagyobb is. Megláttam ahogy a fiúkkal komolyan benne vannak egy témában, de ez engem nem érdekelt. Odamentem és megöleltem miközben megeredtek a könnyeim. Nehéz időszak ez mind a kettőnknek, de leginkább nekem. Sok mindent elveszítettem egy hónap alatt...
-Mi a baj Tini?-kérdezték a fiúk szinte egyszerre.
-Mi a baj Tini?-szaladtak ide a csajok is miközben kérdezték. Ekkor Ru elengedett én meg a földre rogytam, de ekkor Jorge guggolt le hozzám.
-Mi a baj Tini? Kérlek mond el hogy segíthessünk megoldani...-mosolygott rám kedvesen.
-Minden... Az egész élet...-mondtam sírva.
-Hé figyelj Tini! Gyere állj fel, és gyere velünk, hogy "elvarázsoljunk"!-mondta Cande és Mechi egyszerre és felhúztak a földről egyenesen be az öltözőbe, leültettek egy fotelba és kisminkeltek, na meg megcsinálták a hajam. Majd adtak egy ruhát, amit fel is vettem és mentünk is ki. Láttam hogy a fiúknak el állt a szava, amit nem is csodálok mert a csajok jól kitettek magukért azt meg kell hagyni. De egy valamit nem tudtak vissza szerezni az a mosoly volt.

*egy hónap elteltével*

Ma egy rég nem látott ismerősünk néz be hozzánk... Aki nem más mint: Pablo Espinosa. Nos itt is van megyek üdvözlöm.
-Szia Pablo!-próbáltam mosolyogni, de nem ment...
-Szeva! Látom te mint mindig utálsz mindenkit kivéve engem!-mondta és elröhögte magát.-Gyere, mert beszélni szeretnék veled négyszemközt.-mondta és elhúzott a tánc terembe.
-Na miről akartál beszélni?-kérdeztem kedvesen.
-Erről!-mondta és megcsókolt, próbáltam eltolni nem sok sikerrel. Amikor elengedett egyből el is ment. Kimentem a terem elé és falnak dőlve sírva a földre csúsztam.

Ekkor meghallottam hogy valaki hozzám szalad.
-Tini mi történt?-kérdezte Samu, mire Jorge kivételével mindenki idejött...
-Meg........ Meg......... Megcsókolt!!
-Ki?-kérdezte Cande.
-Pab.... Pab........ Pablo!Én meg......... El.... El akartam...... Tolni.-sírtam tovább.
-Jesszusom, mi történt?-rohant ide Jorge.
-Az a féreg Pablo megcsókolta!!!-sziszegte Rugge. Erre az összes srác felpattant ahogy a csajok is... Csak Jorge maradt itt lent mellettem. Át ölelt én meg egyből meg is nyugodtam............. Nagyjából.

Új blog

Mint látjátok nem részel jöttem. Ez a blogom nem Jortini-s, hanem Wolfblood-ról szól és szeretném bekukantnátok ide is.
http://wolfblood11.blogspot.hu/

15.rész: Macarena üdvözlő bulija!: folytatása

Hola!
Meghoztam az új részt. Remélem tetszik aki elsőnek ír megjegyzést képet kap akiről  szeretne írjátok le azt is léci! Innen szeretnék boldog szülinapot kívánni Macarena-nak mivel 20.-án lett  21 éves. Feliz Cumpleaños Maca! Utólag boldog szülinapot Diego-nak mert 13.-án volt a 26.-ik születésnapja! Feliz Cumpleaños Diego! Végül de nem utolsó sorban boldog 29.-ik születésnapot Nicolas mivel 23.-án volt a szülinapja! Feliz Cumpleaños Nicolas! Itt a rész, ja és sötétkékkel fogom írni az előző rész/részek tartamából.
*Előző rész tartalmából*
Tini megtudja hogy Jorge összejött Maca-val. Serigo bulit rendez Macarena-nak ahol Martinával összevesznek. Maca Tini-t nagy erővel löki a pultnak hogy lány nem bír lábra állni és ennek a tetejére még Jorge-val is még jobban összevesznek. Tini elmondja a történteket először nem igazán hiszi el neki aztán igen. Vagy mégsem?...

-Majd én leviszlek!-mondta majd felkapott és elindult az ajtó fele.
-Ha azt mondom tegyél le megteszed?
-Nem!-rázta meg a fejét.
-Sejtettem.-nevettem fel kínomban.
-Ennyire vicces vagyok?-kérdezte önelégült vigyorral az arcán.
-Igen.
-Tudtam.-kezdett el ő is nevetni.
-Menni kéne!-váltottam át komolyba amennyire csak lehetett. Mivel csak állt az ajtó előtt velem a kezében.
-Hát igen menni kéne... De csak kéne.
-Ezt hogy érted?
-Hát úgy hogy gondolom nem akarsz lent lenni, mivel ott van Maca is akit legszívesebben kiüldöznél a világból.-kezdett el megint nevetni. Vissza sétált a fotelhez majd letett, majd velem szemben lerakott egy széket és leült.
-Mióta vagytok együtt???-kérdeztem visszafojtott hangon.
-2 nappal az után miután haza jöttél.
-És mikor akartad elmondani?
-Én elakartam de nem hagyta hogy beszéljek veled.
-Te meg rá hallgattál...-kezdtem el könnyezni, mert már megint éreztem a nagy fájdalmat a hátamban.
-Mi a baj? Jól vagy?-kérdezte ijedten mire én válaszul csak megráztam a fejem. Már egyre jobban folytak a könnyeim. Jorge gyors felpattant és kiment. De nem tudom hogy hova ment. Nem sokkal később visszajött, de nem egyedül Ruggero-val a sarkában. Amikor beértek Ru odaszaladt hozzám, majd Jorge-hoz fordult.
-Mit csináltál vele te idióta?!-kezdett el üvölteni.
-Én nem csináltam semmit.-tette fel a kezét.
-De igen mert ha nem jössz össze Macarena-val akkor nem érzi úgy mintha Tini a vetélytársa lenne!-háborgott még mindig.-Na de mindegy is. Ha még egyszer a húgom közelébe mer menni velem gyűlik megy a baja!-mondta majd kiviharzott az ajtón és becsapta azt.
-Ezt most vegyem komolyan??-kérdezte rémülten a bátyám "haverja".
-Igen azt kéne!-mondtam halkan bólogatva.
-Akkor vigyáznom kell Maca-val.-nevetett kínjában.
-Hát ja.-nevettem már én is.-Unatkozom...-nyavalyogtam. Mire ő elnevette magát.-Ennyire vicces a nyavalygásom?-kérdeztem majd elkezdtem duzzogni.
-Na ne duzzogj már és nem azért nevettem mert vicces volt hanem azért mert ilyenkor nagyon cuki vagy.-mondta és rárakta az ujját az orromra.

-Szerencséd hogy ki tudtál engesztelni.-mondtam mosolyogva.
-Hát ez esetben nagyon örülök neki.-mondta ő is mosolyogva. Sokat beszélgettünk és ekkor olyan kérdés hangzott el amit nem hittem volna.
-Mikor jöttél össze Péterrel? Meg milyen volt vele a kapcsolatod?
-2013-ban jártunk de én nem akartam vele lenni...
-De akkor miért voltál?
-Mert anyáék azt akarták. Mikor együtt voltunk akkor is mindig megvert mert nem értem haza korán a forgatásról, a koncerteken megkellet téged csókolnom meg még sorolhatnám... Sose tetszett neki az a ruha ami rajtam volt.
-Komolyan?! Miért nem szóltál anyukádéknak?
-Szóltam de nem hitték el csak Ru.-mondtam. Ezután még sokat beszélgettünk majd álomra hajtottuk a fejünk ahogy a többiek is.

*reggel*

A madarak csicsergésére ébredtem... Szép is lett volna. Igazából a hátam fájdalma miatt keltem fel. Még csak én voltam ébren. Ezért úgy döntöttem hogy hagyom őket aludni. Nem sokkal később Jorge, Lodo és Rugge is felkelt.
-Jó reggelt!-mondtam halkan mert még a többiek aludtak és még a hátam is fájt.
-Neked is!-mondta Lodo majd megölelt.

-Hogy vagy?-kérdezte Jorge.
-Fáradtan és fájdalmasan.
-Ma elmegyünk orvoshoz Tini.-szállt be Rugg is.
-Haha nagyon vicces...-mondtam szarkasztikusan.
-Megint duzzogni fogsz?-kérdezte nevetve Jorge mire én bólintottam egyet.

*1 óra múlva*

Még csak most keltek fel a többiek. Az óra pontosan 10:56 mutatott (írói megjegyzés:ahogy ehhez a részhez értem pontosan ennyi volt az idő).
-Készülj Tini mindjárt indulunk!-kiabált Ruggero.
-Oké, de nem kellett volna kiabálnod mert itt vagyok melletted!-kiabáltam én is. Mire csak lökött egy gúnyos vigyort felém.-Készen vagyok.-mondtam mire Jorge jött és felkapott.
-Jorge Blanco! Te meg mit művelsz?! Tedd le most azonnal azt a csitrit!-kiabált Macarena.
-Hagyjál már Maca!-mondta Jorge kissé indulatosan.
-Látod Jorge ez mind a kis csitri hibája, mert ha nem jártál volna vele akkor most nem veszekednénk!-kiabált még mindig Maca.
-Menj innen te kis pláza cica.-mondta már Ru is a maga mondani valóját. Erre Macarena válasza csak az volt hogy odébb lökte a bátyámat. Majd odajött hozzám és megint megtépett.
-MACARENA ELÉG LEGYEN!! NEM TUDOM MILYEN JOGON BÁNTASZ EGY 19 ÉVES LÁNYT?! AKI MELLESLEG NEM TETT ELLENED SEMMIT! EZ NEM MEHET ÍGY TOVÁBB!
-Te most szakítani akarsz?? Csak azt próbáld meg!
-És mi van ha igen??
-Még jobban megkeserüli a kis Martinácskád...-mondta gúnyos vigyorral az arcán.
-Macarena elegem van a folytonos fenyegetéseidből! Képzeld szakítok és úgy sem bírnál Tini-nek ártani! Tudod miért? Mert bármi áron megfogjuk védeni!-mondta Jorge és tovább indultunk mert ott "álltunk". Értitek miért így írtam. Míg ezen töprengtem oda is értünk az autóhoz, majd betett hátra Ru és Jorge ültek elől Merchi és én meg hátul. Ja nem is mondtam de a szőke barátnőm is velünk jött. Még ezt sem mondtam hogy Ruggero meg Merchedes szakítottak és az óta boldog kapcsolata van Xabi-val. Lehet hogy nem emlékeztek arra hogy ő volt a Violettában Márkó. Azóta Ruggero Cande-val van együtt. Megjegyzem nagyon cukik ezek a párosok. Na de térjünk vissza a valóságba mivel valaki bökdös és az a valaki a szöszi barátnőm volt.
-Netán már meg is némultál?!-kérdezte nevetve.
-Haha csak gondolkodtam...
-Min?
-Azon hogy milyen cukik vagytok Xabi-val-mondtam mosolyogva.
-Köszi!-mondta ő is mosolyogva.
-Halkabban gyerekek.-nevetett Jorge.
-Nem vagyunk azok.... Ja bocs én nem vagyok az de Tini igen.-nevetett a szöszi is.
-Na ez az!-kezdte el a bátyám is.
-Ez sértő én sem vagyok gyerek!
-A 19 éveddel igen is az vagy.-kiáltottak egyszerre. Mire én csak felvettem "ezt még megbánjátok" arcom. Majd Merchi elkiáltja magát:
-Elég fiúk!
-Miért?-kérdeztek egyszerre.
-Mert felvette az "ezt még megbánjátok" arcot.-mondta félve. Erre már a fiúk is elhallgattak.

*orvosnál*

Mikor odaértünk megvizsgáltak és.... Biztos kíváncsiak vagytok? Gondolom igen... Azt mondták hogy minimum 1 hónapig nem táncolhatok. :(. Köszi Macarena... Szomorúan ballagtam ki Jorge-ékhoz.
-Na mit mondtak?-kérdezte Merchi miközben megölelt.

-Na mit mondtak?-ismételték meg a fiúk a kérdést.

-Nem táncolhatok minimum 1 hónapig...-mondtam majd mindketten megöleltek.

*egy hónap elteltével*

Akár hiszitek, akár nem de Jorge kibékült Maca-val mert sikerült megetetnie a dumájával. Pfh... Elegem van ebből a csajból. Aki nem tudná azzal etette meg Jorge-t hogy én kezdtem el az egész vitát pedig épp ellenkezőleg. Ez alatt az egy hónap alatt meggyógyultam. Ezért ismét táncolhatok. Yeah! Habár amikor nem a forgatáson vagyok én csak itthon üldögélek a szobámban magamba roskadva. Gondolom sejtitek ki/kik miatt. Anyu még mindig csak dolgozik és dolgozik. Már kezdek félni hogy még jobban tönkre megy a családunk. Mármint ami megmaradt belőle. Ja és ennek a tetejére Blanco és én folyton veszekszünk. Azt sem érdemli meg hogy írjak róla, de mégis megteszem mert.... szeretem. Látjátok ez vagyok én... Az aki még mindig fülig szerelmes az exébe, akinek már sikerült túllépnie. Legalább ő legyen boldog meg a többiek nekem már ez is elég. Visszatérve a forgatáshoz a srácokkal csak ott beszélek sehol máshol és már egy ideje nem néztem meg semelyik közösségi oldalam se. Mert nincs ahhoz hangulatom hogy olvassam a rajongók "aggodalmaskodó konmenteiket". Miért fáj ennyire a szerelem?! Miért ilyen nehéz az élet?! Sokszor gondolkodtam azon hogy miért nem megyek el egy másik országba és senki sem tudná hogy hol vagyok. De ha ezt megcsinálnám eggyel több lenne a bajom mivel nagyon is hiányoznának. Még Maca és Jorge is. De most tényleg szerintetek észre vennék hogy nem vagyok köztük?! Hát ezen órák hosszat rágódnék. De szerintem ti is. Akár fel is mondhatnék és eltűnhetnék. Ezen gondolkodtam mikor valaki benyitott a szobámba és az a valaki pedig Ruggero volt.
-Húgi ez így nem mehet tovább!
-Mégis mi?
-Az hogy elzárkózol nem beszélsz senkivel! Semki sem tud rólad semmit azon kívül hogy élsz! Sose látni téged a forgatáson kívül! Mond húgi mi van veled?-dühöngött de már a végére megenyhült.
-Nem baj szerintem örülnének ha nem élnék! Főleg Jorge és Maca...-mondtam dünnyögve.
-Ne mondj ilyeneket! Mert nem örülnének neki. De várjunk! Te Maca-ék miatt vagy ilyen?-kérdezte mire csak bólintottam.-Na jó én most jól elbeszélgetek azzal a Blanco gyerekkel!-csattant föl és kiviharzott. Engem már ez sem érdekelt.

Jorge

Épp próbáltunk a srácokkal mikor kiabálásra lettünk figyelmesek.

-Jorge gyere ide!-kiabált Ru torka szakatából.

-Mi az haver?-kérdeztem ijedten mert ilyenkor jobb ha az ember fél Rugge-tól.

-Te csak ne haverozz! Csak gyere velem és hord rendbe a húgom életét!

-Miért? Mi történt vele?

-Te történtél ismét!-hőbörgött.

-Mégis mit követtem el?

-Azt hogy Tini a teljes igazságot mondta neked te pedig mégis ennem a fruskának hiszel!

-Mégis miről beszélsz?

-A csajod bulijáról te idióta!

-Ez mégis hogy jön ide?

-Úgy hogy azóta nem vettél észre egy kis változást?!

-De most hogy mondod..

-Na és mégis mi az?

-Tini...-mondtam halkan.

-Brávó Blanco!-tapsolt gúnyosan.

-Hol van most?

-Otthon a szobájában! Még hozzá a sarokban. Miután beszéltem Ruggero-val egyből mentem az autó hoz és elindultam hozzájuk. Mikor oda értem épp csengetni akartam amikor megláttam hogy nyitva van a bejárati ajtó ezért bementem. Mikor beértem szétnéztem a házban de nem találtam Tini-t sehol. Ekkor ugrott be hogy még a fürdőben nem néztem. Így hát oda vettem az irányt, ám amikor beléptem teljesen sokkos állapotba kerültem. Mivel ott feküdt a padlón és amikor közelebb mentem megláttam hogy teli van a keze vágásnyomokkal. Gyors hívtam a mentőket és Ru-t. Ruggero hamarabb ideért mint a mentősök ami elég furcsa volt mivel a stúdió messzebb van mint a kórház. Na de mindegy is.

-Mit műveltél?! Én azt mondtam gyere és beszélj vele nem azt hogy vágdozsd szét!-üvöltött Rugge. Ru után nem sokkal értek ide a mentősök és egyből vitték is a kórházba.

-Figyelj én nem csináltam semmit amikor ideértem nyitva volt az ajtó is!-mondtam ijedten.

-Micsoda?! Ne ne ne nem az nem lehet...-mondta és sírva fakadt.

-Mi az? -kérdeztem.

-Csak azt ne mind hogy nem emlékszel a békülés utáni balesetre?

-De emlékszem..

-És ki volt az aki miatt odakerült?

-Péter!-sziszegtem.

-Igen.

-De mit akar még tőle?-kérdeztem idegesen.

-Ő mindig is bántotta Tinit, de muszáj volt vele lennie mert anyuék ráerőltették ezt a kapcsolatot...-mondta már teljesen kiborulva.

-Most komolyan miért kell folyton rájárnia egy 19 éves lányra?!-akadtam ki én is. 

-Nem gondolod hogy szólni kéne a többieknek?-kérdezte mire én bólintottam.

Folytatjuk...