2016. október 5., szerda
2016. szeptember 27., kedd
17.rész: Hagyd békén Pablo!
-Nyugalom Tini!-próbált megnyugtatni Jorge. Nehezen de megnyugodtam.
-Jorge?
-Igen?-kérdezte miközben rám nézett.
-Hol vannak a többiek?-kérdeztem.
-Nem tudom. Az előbb elmentek, de nem tudom hogy hova...
-Haza akarok menni...-mondtam mire kérdőn nézett rám.-Ne akarj le beszélni róla! vagyis haza sem akarok menni... Mert akkor anya kiabálna velem...-mondtam majd felpattantam a földről és elmentem az öltözőbe. Úgy emlékeztem hogy hoztam egy kis kaját, ezért megnéztem a táskámban és persze hogy nem hoztam. Már kezdek rosszul lenni... Kimentem az öltözőből és leültem egy közeli székre.
-Hé, jól vagy Tini?-kérdezte Jorge miközben leült mellém.
-Rosszul vagyok...-motyogtam.
-Hogy-hogy?-kérdezte.
-Sem tegnap, sem ma nem ettem egy falatot se...
-Várjál van nálam kakaós csiga!-mondta és elkezdett kutakodni a táskájában.-Tessék!-nyomta a kezembe.
-Köszi Jorge!-mondtam és rámosolyogtam.
-Nincs mit!-mosolygott ő is. Én meg elkezdtem enni.
-Jorge?
-Igen?-kérdezte miközben rám nézett.
-Hol vannak a többiek?-kérdeztem.
-Nem tudom. Az előbb elmentek, de nem tudom hogy hova...
-Haza akarok menni...-mondtam mire kérdőn nézett rám.-Ne akarj le beszélni róla! vagyis haza sem akarok menni... Mert akkor anya kiabálna velem...-mondtam majd felpattantam a földről és elmentem az öltözőbe. Úgy emlékeztem hogy hoztam egy kis kaját, ezért megnéztem a táskámban és persze hogy nem hoztam. Már kezdek rosszul lenni... Kimentem az öltözőből és leültem egy közeli székre.
-Hé, jól vagy Tini?-kérdezte Jorge miközben leült mellém.
-Rosszul vagyok...-motyogtam.
-Hogy-hogy?-kérdezte.
-Sem tegnap, sem ma nem ettem egy falatot se...
-Várjál van nálam kakaós csiga!-mondta és elkezdett kutakodni a táskájában.-Tessék!-nyomta a kezembe.
-Köszi Jorge!-mondtam és rámosolyogtam.
-Nincs mit!-mosolygott ő is. Én meg elkezdtem enni.
Ruggero
Miután Jorge odaért Tinu-hoz mind elindultunk megkeresni azt a férget. Ha még egyszer hozzá mer érni, azt nem ússza meg. Vagy ha meglátom a húgom közelébe. Sajna hogy nem a rendes húgom, mivel mint tudjátok most tudtuk meg. Na attól hogy nem ténylegesen a húgom mindig úgy fogok rá tekinteni... Gondolom értitek hogy-hogy értem... Már vagy 30 perce keressük azt a görényt, de sehol nem találjuk... Jaj azért remélem nincs semmi gond Tini-vel... Mert ha jól sejtem napok óta nem evett semmit. És nálam jobban senki nem ismeri őt... Mikor még a szülei együtt laktak akkor sem volt vele igazán foglalkozva. Én voltam az egyetlen aki foglalkozott vele. Mindig én szóltam nekik hogy "Hahó Tini-nek szülinapja van!" De persze ekkor se volt mindig ajándék. Van egy olyan érzésem hogy van egy korunkbeli "testvérünk" aki tud rólunk..
Francisco Stoessel
Apa pár hónapja itt lakik nálam. Sajna nem annyira ismerem a húgom és a fogadott bátyám. Csak az apánk egy. Kiskoromban költöztem ide anyuval. Az ide hol is van? Gondolom most tettétek fel magatoknak azt a kérdést "Hogy az most hol is van?". Az itt van spanyol országban. És ők meg ott vannak Argentínába. Mondjuk nem is igazán zavar... Tök jók az itteni haverok.
Tini
Miután megettem Jorge és én elmentünk egy kicsit sétálni... Miközben mentünk szembe jött velünk Pablo...
-Nicsak-nicsak! Tán Tinike engem keres?-kérdezte gúnyosan mosolyogva.
-Nem, nem téged kereslek!-mondtam mérgesen. Én? Mérgesen? Mikor voltam ennyire mérges? Ennyire... Hogy is mondjam... Na hát... Ő... Izé... Na értitek hogy értem! Vagy nem? Vajon valaki érti? Jorge? Vagy netán te?!👆👇👆👇👆👇👆👇, az aki most olvas? Na de mindegy is... Na végre! Ott vannak a srácok! Rugge mögé osont és mérgesen maga felé fordította.
-Na ide figyelj te kis görény!-kezdte normál tempóban.-Ha egyszer is meglátlak a húgom közelébe! Nagyon megbánod!-mondta lassan, gondolom azért hogy eljusson borsónyi agyáig... Erre Pablo elröhögte magát.-Mi ilyen vicces?! Na ide figyelj! Nem mondom többször! Hagyd békén Pablo!-ezzel Pablo fogta magát és elment, röhögcsélve. Ezt nem hiszem el! Na de most nem is akarok ezen rágódni...
-Srácok!-szólalt meg Jorge.-Serigo irt hogy vissza kellene mennünk a Studio-ba! Be szeretne jelenteni valamit!-mondta, mire mind bólintottunk egyet és el indultunk, 5 perc alatt oda is értünk.
-Most hogy mind itt vagytok, be szeretném jelenti hogy Citta Sant’Angelo-ban és San Daniele del Friuli-ban lesz egy koncertetek, többetek örömére.-modta Serigo mire Lodo a nyakába ugrott mivel az ő családja a "második" városban lakik. De az elsőben nem tudom kinek a családja lakik.
-Hogy értve többőnknek?-kérdezte Ru.
-Nos Ruggero, mint kiderült, te nem a Stoessel vagy. Utána kerestettem néhány emberemmel, és kiderült hogy te Pasquelli vagy. A szüleid Bruno és Antonella Pasquelli és van egy öcséd Leonardo Pasquelli és 11 éves!(sz.m.: én 12 éves vagyok...) Na meg persze mindent tud rólad, ahogy a szüleid is!-mondta Serigo mire Rugg tátott szájjal nézett.
-Ja és Tini! Ki ne felejtsem hogy kutakodtam a te családod felől! Van egy testvéred Francisco Stoessel!-mondta mire nekem is elkerekedett a szám.
-Serigo!
-Igen? Mit szeretnél Tini?
-Kimehetek az öltözőbe?
-Persze! Netán...-kezdett bele de már nem hallottam mert elszaladtam. Amint az öltözőben már teljesen ki voltam bukva, még jobban már ha ez lehetséges. Nem sokkal később kinyilt az ajtó és Jorge jött be.
-Hé Tini! Serigo mondta hogy egy hónap múlva lesz a 2 koncert. És azt is mondta hogy ha te szeretnéd, meg persze Ru is, akkor vissza fele tehetnénk egy kitérőt Spanyolország felé és találkozhattok Francisco-val...
Következő részben
"Hamarosan kezdődik a koncert. Kigyúlnak a fények. A reflektorok vakítóak. Tombol a közönség. Mindenki ujjong, tapsol, fütyül. A rajongók vidámnak, jókedvűek. Megjelenik a zenekar. (a fiúk zenekara) A legsikeresebb dalukat kezdik játszani. A fiúk és a lányok együtt éneklik velük. Óriási a siker. A hangulat egyre emelkedik."
-Nicsak-nicsak! Tán Tinike engem keres?-kérdezte gúnyosan mosolyogva.
-Nem, nem téged kereslek!-mondtam mérgesen. Én? Mérgesen? Mikor voltam ennyire mérges? Ennyire... Hogy is mondjam... Na hát... Ő... Izé... Na értitek hogy értem! Vagy nem? Vajon valaki érti? Jorge? Vagy netán te?!👆👇👆👇👆👇👆👇, az aki most olvas? Na de mindegy is... Na végre! Ott vannak a srácok! Rugge mögé osont és mérgesen maga felé fordította.
-Na ide figyelj te kis görény!-kezdte normál tempóban.-Ha egyszer is meglátlak a húgom közelébe! Nagyon megbánod!-mondta lassan, gondolom azért hogy eljusson borsónyi agyáig... Erre Pablo elröhögte magát.-Mi ilyen vicces?! Na ide figyelj! Nem mondom többször! Hagyd békén Pablo!-ezzel Pablo fogta magát és elment, röhögcsélve. Ezt nem hiszem el! Na de most nem is akarok ezen rágódni...
-Srácok!-szólalt meg Jorge.-Serigo irt hogy vissza kellene mennünk a Studio-ba! Be szeretne jelenteni valamit!-mondta, mire mind bólintottunk egyet és el indultunk, 5 perc alatt oda is értünk.
-Most hogy mind itt vagytok, be szeretném jelenti hogy Citta Sant’Angelo-ban és San Daniele del Friuli-ban lesz egy koncertetek, többetek örömére.-modta Serigo mire Lodo a nyakába ugrott mivel az ő családja a "második" városban lakik. De az elsőben nem tudom kinek a családja lakik.
-Hogy értve többőnknek?-kérdezte Ru.
-Nos Ruggero, mint kiderült, te nem a Stoessel vagy. Utána kerestettem néhány emberemmel, és kiderült hogy te Pasquelli vagy. A szüleid Bruno és Antonella Pasquelli és van egy öcséd Leonardo Pasquelli és 11 éves!(sz.m.: én 12 éves vagyok...) Na meg persze mindent tud rólad, ahogy a szüleid is!-mondta Serigo mire Rugg tátott szájjal nézett.
-Ja és Tini! Ki ne felejtsem hogy kutakodtam a te családod felől! Van egy testvéred Francisco Stoessel!-mondta mire nekem is elkerekedett a szám.
-Serigo!
-Igen? Mit szeretnél Tini?
-Kimehetek az öltözőbe?
-Persze! Netán...-kezdett bele de már nem hallottam mert elszaladtam. Amint az öltözőben már teljesen ki voltam bukva, még jobban már ha ez lehetséges. Nem sokkal később kinyilt az ajtó és Jorge jött be.
-Hé Tini! Serigo mondta hogy egy hónap múlva lesz a 2 koncert. És azt is mondta hogy ha te szeretnéd, meg persze Ru is, akkor vissza fele tehetnénk egy kitérőt Spanyolország felé és találkozhattok Francisco-val...
Következő részben
"Hamarosan kezdődik a koncert. Kigyúlnak a fények. A reflektorok vakítóak. Tombol a közönség. Mindenki ujjong, tapsol, fütyül. A rajongók vidámnak, jókedvűek. Megjelenik a zenekar. (a fiúk zenekara) A legsikeresebb dalukat kezdik játszani. A fiúk és a lányok együtt éneklik velük. Óriási a siker. A hangulat egyre emelkedik."
2016. szeptember 10., szombat
Feliz cumpleaños Ruggero!
Tudom hogy nem látja, de innen szeretnék sok boldog születésnapot kívanni Rugge-nak!
Feliz cumpleaños Ruggero! Te amo!
Feliz cumpleaños Ruggero! Te amo!
2016. július 20., szerda
Videó
Hali!
Mint látjátok nem résszel jöttem! Egy kicsit unatkoztam és ezt szerkeztettem, remélem tetszik véleményeket komiban várom.
Mint látjátok nem résszel jöttem! Egy kicsit unatkoztam és ezt szerkeztettem, remélem tetszik véleményeket komiban várom.
2016. július 11., hétfő
16.rész: Macarena üdvözlő bulija!: folytatása 2.rész
Jorge
Miután Ruggero szólt a többieknek (mert én teljesen kiakadtam, na meg ideges voltam), már mindenki itt volt. Még Lanzani is...
-Hé Rugge!-mondtam és megböktem, hogy nézze csak meg ki van itt.
-Na ne! Mit keres ez itt??-háborodott fel.
-Nem tudom, de nem gondolod hogy el kéne küldeni?-kérdeztem aggódva. Most még Maca sem jött... De Lanzani meg igen!
-De, de elkéne!-mondta majd elindultunk.
-Hé Peter, micsoda "kellemes" meglepetés!-mondtam szarkazmussal a hangomban.-Minek is jöttél?!-kérdeztem.
-Mi közöd hozzá Blanco, egyébként ha ennyire tudni akarod akkor a barátnőmhöz jöttem! Gyere kicsim!-mondta mire megjelent Macarena is. Mire nekem tátva maradt a szám.
-Figyu Yoyi-m!-kezdte Maca a magyarázkodást de én félbeszakítottam.
-1 nem szeretem ha valaki azt mondja Yoyi, 2 és ne magyarázkodj, Tini-nek mindvégig igaza volt de én nem hittem neki, mert te elcsavartad a fejem!-mondtam majd otthagytam őket és pont ekkor jött ki az orvos.
-Önök Martina hozzátartozói?-kérdezte egy idős szemüveges férfi.
-Igen a barátai vagyunk!-mondta Mechi.
-Én meg a bátyja vagyok!-tette fel a kezét, miközben ide jött!
-Rendben akkor jöjjön velem!-mondta majd elvonultak.
-Nem tudom, de nem gondolod hogy el kéne küldeni?-kérdeztem aggódva. Most még Maca sem jött... De Lanzani meg igen!
-De, de elkéne!-mondta majd elindultunk.
-Hé Peter, micsoda "kellemes" meglepetés!-mondtam szarkazmussal a hangomban.-Minek is jöttél?!-kérdeztem.
-Mi közöd hozzá Blanco, egyébként ha ennyire tudni akarod akkor a barátnőmhöz jöttem! Gyere kicsim!-mondta mire megjelent Macarena is. Mire nekem tátva maradt a szám.
-Figyu Yoyi-m!-kezdte Maca a magyarázkodást de én félbeszakítottam.
-1 nem szeretem ha valaki azt mondja Yoyi, 2 és ne magyarázkodj, Tini-nek mindvégig igaza volt de én nem hittem neki, mert te elcsavartad a fejem!-mondtam majd otthagytam őket és pont ekkor jött ki az orvos.
-Önök Martina hozzátartozói?-kérdezte egy idős szemüveges férfi.
-Igen a barátai vagyunk!-mondta Mechi.
-Én meg a bátyja vagyok!-tette fel a kezét, miközben ide jött!
-Rendben akkor jöjjön velem!-mondta majd elvonultak.
Ruggero
-Nos, uram! Martinának a vágásai mélyek voltak, de ha gondolja a varrások nyomait el lehet tüntetni, csak ahhoz az ő bele egyezése is kell!-mondta a Doktor.
-Rendben majd beszélek vele, de mondja be lehet menni hozzá?
-Persze, sőt már ébren is van ezért azt üzeni menjen be hozzá!-mondta mosolyogva majd elment. Amint tudtam hogy azt szeretné hogy bemenjek hozzá, el is indultam, majd be mentem.
-Szia húgi!-mondtam enyhén mosolyogva, mert viszonylag rendben van.
-Szia bátyókám!-mosolyodott el.
-Nem fogod elhinni mit tudtam meg nemrég!-mondtam szomorúan.
-Mi történet?-kérdezte ijedten.
-Ezt nehéz lesz elmondani... Ő... Én... Nem............................. Is..... Vagyok a............... Bátyád!-mondtam, mire neki lefolyt egy könnycsepp az arcán. Azután egyre több és több.
-De, de hogyan?-kérdezte sírva.
-Hát anyud most mondta el... Ráadásul telefonon.-mondtam és nekem is lefolyt egy könny az arcomon.
-Akkor most mi lesz?-kérdezte Tini.
-Nem tudom, de nekem ki kell költözni onnan, mert ki lett rakva a szűröm...-mondtam majd bejött az orvos és mondta hogy ma már hazamehet. Amint kiment a doki én is kimentem hogy elkészülhessen... Amint ezzel készen lett, elindultunk haza.
-otthon-
Amint beléptem a lakásba, nagyon meglepődtem... Anya a kanapén aludt és ahogy néztem rájöttem hogy be van rúgva. Amióta "apa" lelépett az óta folyton ez van... Nap mint nap... Minden reggel amikor felkelek akkor itt fekszik kiütve. Délután mire haza érek nincs itthon. Ez nem mehet így tovább... Az óta nem is beszél velem, nekem meg már nincs senki akinek kiönthetem a lelkem, mert mióta volt az a kis vita mindenkit eltaszítok magamtól. Magamba vagyok roskadva, király... Ugye? Hiába próbálok de nem megy.... Nem megy, az hogy újra a régi Tini legyek. Az aki mindig minden helyzetben mosolyog. Most alig ha, villantok egy kicsi, tényleg nagyon kicsi mosolyt, de az még mindig nem az igazi. Soha többé nem akarok szerelmes lenni, mert eddigi 2 szerelemből csak egy óriási nagy csalódás lett. Beszélek én arról hogy soha többé nem akarok szerelmes lenni pedig most is az vagyok... Okos vagyok.... Nem? Na de hagyjuk is... Készülnöm kell mert mennem kell a Stúdióba.
-stúdióban-
Amikor beléptem az ajtón, egyből mentem megkeresni Rugge-t... Most nagy szükségem van rá... Sőt még nagyobb is. Megláttam ahogy a fiúkkal komolyan benne vannak egy témában, de ez engem nem érdekelt. Odamentem és megöleltem miközben megeredtek a könnyeim. Nehéz időszak ez mind a kettőnknek, de leginkább nekem. Sok mindent elveszítettem egy hónap alatt...
-Mi a baj Tini?-kérdezték a fiúk szinte egyszerre.
-Mi a baj Tini?-szaladtak ide a csajok is miközben kérdezték. Ekkor Ru elengedett én meg a földre rogytam, de ekkor Jorge guggolt le hozzám.
-Mi a baj Tini? Kérlek mond el hogy segíthessünk megoldani...-mosolygott rám kedvesen.
-Minden... Az egész élet...-mondtam sírva.
-Hé figyelj Tini! Gyere állj fel, és gyere velünk, hogy "elvarázsoljunk"!-mondta Cande és Mechi egyszerre és felhúztak a földről egyenesen be az öltözőbe, leültettek egy fotelba és kisminkeltek, na meg megcsinálták a hajam. Majd adtak egy ruhát, amit fel is vettem és mentünk is ki. Láttam hogy a fiúknak el állt a szava, amit nem is csodálok mert a csajok jól kitettek magukért azt meg kell hagyni. De egy valamit nem tudtak vissza szerezni az a mosoly volt.
*egy hónap elteltével*
Ma egy rég nem látott ismerősünk néz be hozzánk... Aki nem más mint: Pablo Espinosa. Nos itt is van megyek üdvözlöm.
-Szia Pablo!-próbáltam mosolyogni, de nem ment...
-Szeva! Látom te mint mindig utálsz mindenkit kivéve engem!-mondta és elröhögte magát.-Gyere, mert beszélni szeretnék veled négyszemközt.-mondta és elhúzott a tánc terembe.
-Na miről akartál beszélni?-kérdeztem kedvesen.
-Erről!-mondta és megcsókolt, próbáltam eltolni nem sok sikerrel. Amikor elengedett egyből el is ment. Kimentem a terem elé és falnak dőlve sírva a földre csúsztam.
Ekkor meghallottam hogy valaki hozzám szalad.
-Tini mi történt?-kérdezte Samu, mire Jorge kivételével mindenki idejött...
-Meg........ Meg......... Megcsókolt!!
-Ki?-kérdezte Cande.
-Pab.... Pab........ Pablo!Én meg......... El.... El akartam...... Tolni.-sírtam tovább.
-Jesszusom, mi történt?-rohant ide Jorge.
-Az a féreg Pablo megcsókolta!!!-sziszegte Rugge. Erre az összes srác felpattant ahogy a csajok is... Csak Jorge maradt itt lent mellettem. Át ölelt én meg egyből meg is nyugodtam............. Nagyjából.
-otthon-
Tini
Amint beléptem a lakásba, nagyon meglepődtem... Anya a kanapén aludt és ahogy néztem rájöttem hogy be van rúgva. Amióta "apa" lelépett az óta folyton ez van... Nap mint nap... Minden reggel amikor felkelek akkor itt fekszik kiütve. Délután mire haza érek nincs itthon. Ez nem mehet így tovább... Az óta nem is beszél velem, nekem meg már nincs senki akinek kiönthetem a lelkem, mert mióta volt az a kis vita mindenkit eltaszítok magamtól. Magamba vagyok roskadva, király... Ugye? Hiába próbálok de nem megy.... Nem megy, az hogy újra a régi Tini legyek. Az aki mindig minden helyzetben mosolyog. Most alig ha, villantok egy kicsi, tényleg nagyon kicsi mosolyt, de az még mindig nem az igazi. Soha többé nem akarok szerelmes lenni, mert eddigi 2 szerelemből csak egy óriási nagy csalódás lett. Beszélek én arról hogy soha többé nem akarok szerelmes lenni pedig most is az vagyok... Okos vagyok.... Nem? Na de hagyjuk is... Készülnöm kell mert mennem kell a Stúdióba.
-stúdióban-
Amikor beléptem az ajtón, egyből mentem megkeresni Rugge-t... Most nagy szükségem van rá... Sőt még nagyobb is. Megláttam ahogy a fiúkkal komolyan benne vannak egy témában, de ez engem nem érdekelt. Odamentem és megöleltem miközben megeredtek a könnyeim. Nehéz időszak ez mind a kettőnknek, de leginkább nekem. Sok mindent elveszítettem egy hónap alatt...
-Mi a baj Tini?-kérdezték a fiúk szinte egyszerre.
-Mi a baj Tini?-szaladtak ide a csajok is miközben kérdezték. Ekkor Ru elengedett én meg a földre rogytam, de ekkor Jorge guggolt le hozzám.
-Mi a baj Tini? Kérlek mond el hogy segíthessünk megoldani...-mosolygott rám kedvesen.
-Minden... Az egész élet...-mondtam sírva.
-Hé figyelj Tini! Gyere állj fel, és gyere velünk, hogy "elvarázsoljunk"!-mondta Cande és Mechi egyszerre és felhúztak a földről egyenesen be az öltözőbe, leültettek egy fotelba és kisminkeltek, na meg megcsinálták a hajam. Majd adtak egy ruhát, amit fel is vettem és mentünk is ki. Láttam hogy a fiúknak el állt a szava, amit nem is csodálok mert a csajok jól kitettek magukért azt meg kell hagyni. De egy valamit nem tudtak vissza szerezni az a mosoly volt.
*egy hónap elteltével*
Ma egy rég nem látott ismerősünk néz be hozzánk... Aki nem más mint: Pablo Espinosa. Nos itt is van megyek üdvözlöm.
-Szia Pablo!-próbáltam mosolyogni, de nem ment...
-Szeva! Látom te mint mindig utálsz mindenkit kivéve engem!-mondta és elröhögte magát.-Gyere, mert beszélni szeretnék veled négyszemközt.-mondta és elhúzott a tánc terembe.
-Na miről akartál beszélni?-kérdeztem kedvesen.
-Erről!-mondta és megcsókolt, próbáltam eltolni nem sok sikerrel. Amikor elengedett egyből el is ment. Kimentem a terem elé és falnak dőlve sírva a földre csúsztam.
Ekkor meghallottam hogy valaki hozzám szalad.
-Tini mi történt?-kérdezte Samu, mire Jorge kivételével mindenki idejött...
-Meg........ Meg......... Megcsókolt!!
-Ki?-kérdezte Cande.
-Pab.... Pab........ Pablo!Én meg......... El.... El akartam...... Tolni.-sírtam tovább.
-Jesszusom, mi történt?-rohant ide Jorge.
-Az a féreg Pablo megcsókolta!!!-sziszegte Rugge. Erre az összes srác felpattant ahogy a csajok is... Csak Jorge maradt itt lent mellettem. Át ölelt én meg egyből meg is nyugodtam............. Nagyjából.
2016. június 4., szombat
Új blog
Mint látjátok nem részel jöttem. Ez a blogom nem Jortini-s, hanem Wolfblood-ról szól és szeretném bekukantnátok ide is.
http://wolfblood11.blogspot.hu/
http://wolfblood11.blogspot.hu/
2016. május 14., szombat
15.rész: Macarena üdvözlő bulija!: folytatása
Hola!
Meghoztam az új részt. Remélem tetszik aki elsőnek ír megjegyzést képet kap akiről szeretne írjátok le azt is léci! Innen szeretnék boldog szülinapot kívánni Macarena-nak mivel 20.-án lett 21 éves. Feliz Cumpleaños Maca! Utólag boldog szülinapot Diego-nak mert 13.-án volt a 26.-ik születésnapja! Feliz Cumpleaños Diego! Végül de nem utolsó sorban boldog 29.-ik születésnapot Nicolas mivel 23.-án volt a szülinapja! Feliz Cumpleaños Nicolas! Itt a rész, ja és sötétkékkel fogom írni az előző rész/részek tartamából.
*Előző rész tartalmából*
Tini megtudja hogy Jorge összejött Maca-val. Serigo bulit rendez Macarena-nak ahol Martinával összevesznek. Maca Tini-t nagy erővel löki a pultnak hogy lány nem bír lábra állni és ennek a tetejére még Jorge-val is még jobban összevesznek. Tini elmondja a történteket először nem igazán hiszi el neki aztán igen. Vagy mégsem?...
-Majd én leviszlek!-mondta majd felkapott és elindult az ajtó fele.
-Ha azt mondom tegyél le megteszed?
-Nem!-rázta meg a fejét.
-Sejtettem.-nevettem fel kínomban.
-Ennyire vicces vagyok?-kérdezte önelégült vigyorral az arcán.
-Igen.
-Tudtam.-kezdett el ő is nevetni.
-Menni kéne!-váltottam át komolyba amennyire csak lehetett. Mivel csak állt az ajtó előtt velem a kezében.
-Hát igen menni kéne... De csak kéne.
-Ezt hogy érted?
-Hát úgy hogy gondolom nem akarsz lent lenni, mivel ott van Maca is akit legszívesebben kiüldöznél a világból.-kezdett el megint nevetni. Vissza sétált a fotelhez majd letett, majd velem szemben lerakott egy széket és leült.
-Mióta vagytok együtt???-kérdeztem visszafojtott hangon.
-2 nappal az után miután haza jöttél.
-És mikor akartad elmondani?
-Én elakartam de nem hagyta hogy beszéljek veled.
-Te meg rá hallgattál...-kezdtem el könnyezni, mert már megint éreztem a nagy fájdalmat a hátamban.
-Mi a baj? Jól vagy?-kérdezte ijedten mire én válaszul csak megráztam a fejem. Már egyre jobban folytak a könnyeim. Jorge gyors felpattant és kiment. De nem tudom hogy hova ment. Nem sokkal később visszajött, de nem egyedül Ruggero-val a sarkában. Amikor beértek Ru odaszaladt hozzám, majd Jorge-hoz fordult.
-Mit csináltál vele te idióta?!-kezdett el üvölteni.
-Én nem csináltam semmit.-tette fel a kezét.
-De igen mert ha nem jössz össze Macarena-val akkor nem érzi úgy mintha Tini a vetélytársa lenne!-háborgott még mindig.-Na de mindegy is. Ha még egyszer a húgom közelébe mer menni velem gyűlik megy a baja!-mondta majd kiviharzott az ajtón és becsapta azt.
-Ezt most vegyem komolyan??-kérdezte rémülten a bátyám "haverja".
-Igen azt kéne!-mondtam halkan bólogatva.
-Akkor vigyáznom kell Maca-val.-nevetett kínjában.
-Hát ja.-nevettem már én is.-Unatkozom...-nyavalyogtam. Mire ő elnevette magát.-Ennyire vicces a nyavalygásom?-kérdeztem majd elkezdtem duzzogni.
-Na ne duzzogj már és nem azért nevettem mert vicces volt hanem azért mert ilyenkor nagyon cuki vagy.-mondta és rárakta az ujját az orromra.
-Szerencséd hogy ki tudtál engesztelni.-mondtam mosolyogva.
-Hát ez esetben nagyon örülök neki.-mondta ő is mosolyogva. Sokat beszélgettünk és ekkor olyan kérdés hangzott el amit nem hittem volna.
-Mikor jöttél össze Péterrel? Meg milyen volt vele a kapcsolatod?
-2013-ban jártunk de én nem akartam vele lenni...
-De akkor miért voltál?
-Mert anyáék azt akarták. Mikor együtt voltunk akkor is mindig megvert mert nem értem haza korán a forgatásról, a koncerteken megkellet téged csókolnom meg még sorolhatnám... Sose tetszett neki az a ruha ami rajtam volt.
-Komolyan?! Miért nem szóltál anyukádéknak?
-Szóltam de nem hitték el csak Ru.-mondtam. Ezután még sokat beszélgettünk majd álomra hajtottuk a fejünk ahogy a többiek is.
*reggel*
A madarak csicsergésére ébredtem... Szép is lett volna. Igazából a hátam fájdalma miatt keltem fel. Még csak én voltam ébren. Ezért úgy döntöttem hogy hagyom őket aludni. Nem sokkal később Jorge, Lodo és Rugge is felkelt.
-Jó reggelt!-mondtam halkan mert még a többiek aludtak és még a hátam is fájt.
-Neked is!-mondta Lodo majd megölelt.
-Hogy vagy?-kérdezte Jorge.
-Fáradtan és fájdalmasan.
-Ma elmegyünk orvoshoz Tini.-szállt be Rugg is.
-Haha nagyon vicces...-mondtam szarkasztikusan.
-Megint duzzogni fogsz?-kérdezte nevetve Jorge mire én bólintottam egyet.
*1 óra múlva*
Még csak most keltek fel a többiek. Az óra pontosan 10:56 mutatott (írói megjegyzés:ahogy ehhez a részhez értem pontosan ennyi volt az idő).
-Készülj Tini mindjárt indulunk!-kiabált Ruggero.
-Oké, de nem kellett volna kiabálnod mert itt vagyok melletted!-kiabáltam én is. Mire csak lökött egy gúnyos vigyort felém.-Készen vagyok.-mondtam mire Jorge jött és felkapott.
-Jorge Blanco! Te meg mit művelsz?! Tedd le most azonnal azt a csitrit!-kiabált Macarena.
-Hagyjál már Maca!-mondta Jorge kissé indulatosan.
-Látod Jorge ez mind a kis csitri hibája, mert ha nem jártál volna vele akkor most nem veszekednénk!-kiabált még mindig Maca.
-Menj innen te kis pláza cica.-mondta már Ru is a maga mondani valóját. Erre Macarena válasza csak az volt hogy odébb lökte a bátyámat. Majd odajött hozzám és megint megtépett.
-MACARENA ELÉG LEGYEN!! NEM TUDOM MILYEN JOGON BÁNTASZ EGY 19 ÉVES LÁNYT?! AKI MELLESLEG NEM TETT ELLENED SEMMIT! EZ NEM MEHET ÍGY TOVÁBB!
-Te most szakítani akarsz?? Csak azt próbáld meg!
-És mi van ha igen??
-Még jobban megkeserüli a kis Martinácskád...-mondta gúnyos vigyorral az arcán.
-Macarena elegem van a folytonos fenyegetéseidből! Képzeld szakítok és úgy sem bírnál Tini-nek ártani! Tudod miért? Mert bármi áron megfogjuk védeni!-mondta Jorge és tovább indultunk mert ott "álltunk". Értitek miért így írtam. Míg ezen töprengtem oda is értünk az autóhoz, majd betett hátra Ru és Jorge ültek elől Merchi és én meg hátul. Ja nem is mondtam de a szőke barátnőm is velünk jött. Még ezt sem mondtam hogy Ruggero meg Merchedes szakítottak és az óta boldog kapcsolata van Xabi-val. Lehet hogy nem emlékeztek arra hogy ő volt a Violettában Márkó. Azóta Ruggero Cande-val van együtt. Megjegyzem nagyon cukik ezek a párosok. Na de térjünk vissza a valóságba mivel valaki bökdös és az a valaki a szöszi barátnőm volt.
-Netán már meg is némultál?!-kérdezte nevetve.
-Haha csak gondolkodtam...
-Min?
-Azon hogy milyen cukik vagytok Xabi-val-mondtam mosolyogva.
-Köszi!-mondta ő is mosolyogva.
-Halkabban gyerekek.-nevetett Jorge.
-Nem vagyunk azok.... Ja bocs én nem vagyok az de Tini igen.-nevetett a szöszi is.
-Na ez az!-kezdte el a bátyám is.
-Ez sértő én sem vagyok gyerek!
-A 19 éveddel igen is az vagy.-kiáltottak egyszerre. Mire én csak felvettem "ezt még megbánjátok" arcom. Majd Merchi elkiáltja magát:
-Elég fiúk!
-Miért?-kérdeztek egyszerre.
-Mert felvette az "ezt még megbánjátok" arcot.-mondta félve. Erre már a fiúk is elhallgattak.
*orvosnál*
Mikor odaértünk megvizsgáltak és.... Biztos kíváncsiak vagytok? Gondolom igen... Azt mondták hogy minimum 1 hónapig nem táncolhatok. :(. Köszi Macarena... Szomorúan ballagtam ki Jorge-ékhoz.
-Na mit mondtak?-kérdezte Merchi miközben megölelt.
-Nem táncolhatok minimum 1 hónapig...-mondtam majd mindketten megöleltek.
*egy hónap elteltével*
Akár hiszitek, akár nem de Jorge kibékült Maca-val mert sikerült megetetnie a dumájával. Pfh... Elegem van ebből a csajból. Aki nem tudná azzal etette meg Jorge-t hogy én kezdtem el az egész vitát pedig épp ellenkezőleg. Ez alatt az egy hónap alatt meggyógyultam. Ezért ismét táncolhatok. Yeah! Habár amikor nem a forgatáson vagyok én csak itthon üldögélek a szobámban magamba roskadva. Gondolom sejtitek ki/kik miatt. Anyu még mindig csak dolgozik és dolgozik. Már kezdek félni hogy még jobban tönkre megy a családunk. Mármint ami megmaradt belőle. Ja és ennek a tetejére Blanco és én folyton veszekszünk. Azt sem érdemli meg hogy írjak róla, de mégis megteszem mert.... szeretem. Látjátok ez vagyok én... Az aki még mindig fülig szerelmes az exébe, akinek már sikerült túllépnie. Legalább ő legyen boldog meg a többiek nekem már ez is elég. Visszatérve a forgatáshoz a srácokkal csak ott beszélek sehol máshol és már egy ideje nem néztem meg semelyik közösségi oldalam se. Mert nincs ahhoz hangulatom hogy olvassam a rajongók "aggodalmaskodó konmenteiket". Miért fáj ennyire a szerelem?! Miért ilyen nehéz az élet?! Sokszor gondolkodtam azon hogy miért nem megyek el egy másik országba és senki sem tudná hogy hol vagyok. De ha ezt megcsinálnám eggyel több lenne a bajom mivel nagyon is hiányoznának. Még Maca és Jorge is. De most tényleg szerintetek észre vennék hogy nem vagyok köztük?! Hát ezen órák hosszat rágódnék. De szerintem ti is. Akár fel is mondhatnék és eltűnhetnék. Ezen gondolkodtam mikor valaki benyitott a szobámba és az a valaki pedig Ruggero volt.
-Húgi ez így nem mehet tovább!
-Mégis mi?
-Az hogy elzárkózol nem beszélsz senkivel! Semki sem tud rólad semmit azon kívül hogy élsz! Sose látni téged a forgatáson kívül! Mond húgi mi van veled?-dühöngött de már a végére megenyhült.
-Nem baj szerintem örülnének ha nem élnék! Főleg Jorge és Maca...-mondtam dünnyögve.
-Ne mondj ilyeneket! Mert nem örülnének neki. De várjunk! Te Maca-ék miatt vagy ilyen?-kérdezte mire csak bólintottam.-Na jó én most jól elbeszélgetek azzal a Blanco gyerekkel!-csattant föl és kiviharzott. Engem már ez sem érdekelt.
Meghoztam az új részt. Remélem tetszik aki elsőnek ír megjegyzést képet kap akiről szeretne írjátok le azt is léci! Innen szeretnék boldog szülinapot kívánni Macarena-nak mivel 20.-án lett 21 éves. Feliz Cumpleaños Maca! Utólag boldog szülinapot Diego-nak mert 13.-án volt a 26.-ik születésnapja! Feliz Cumpleaños Diego! Végül de nem utolsó sorban boldog 29.-ik születésnapot Nicolas mivel 23.-án volt a szülinapja! Feliz Cumpleaños Nicolas! Itt a rész, ja és sötétkékkel fogom írni az előző rész/részek tartamából.
*Előző rész tartalmából*
Tini megtudja hogy Jorge összejött Maca-val. Serigo bulit rendez Macarena-nak ahol Martinával összevesznek. Maca Tini-t nagy erővel löki a pultnak hogy lány nem bír lábra állni és ennek a tetejére még Jorge-val is még jobban összevesznek. Tini elmondja a történteket először nem igazán hiszi el neki aztán igen. Vagy mégsem?...
-Majd én leviszlek!-mondta majd felkapott és elindult az ajtó fele.
-Ha azt mondom tegyél le megteszed?
-Nem!-rázta meg a fejét.
-Sejtettem.-nevettem fel kínomban.
-Ennyire vicces vagyok?-kérdezte önelégült vigyorral az arcán.
-Igen.
-Tudtam.-kezdett el ő is nevetni.
-Menni kéne!-váltottam át komolyba amennyire csak lehetett. Mivel csak állt az ajtó előtt velem a kezében.
-Hát igen menni kéne... De csak kéne.
-Ezt hogy érted?
-Hát úgy hogy gondolom nem akarsz lent lenni, mivel ott van Maca is akit legszívesebben kiüldöznél a világból.-kezdett el megint nevetni. Vissza sétált a fotelhez majd letett, majd velem szemben lerakott egy széket és leült.
-Mióta vagytok együtt???-kérdeztem visszafojtott hangon.
-2 nappal az után miután haza jöttél.
-És mikor akartad elmondani?
-Én elakartam de nem hagyta hogy beszéljek veled.
-Te meg rá hallgattál...-kezdtem el könnyezni, mert már megint éreztem a nagy fájdalmat a hátamban.
-Mi a baj? Jól vagy?-kérdezte ijedten mire én válaszul csak megráztam a fejem. Már egyre jobban folytak a könnyeim. Jorge gyors felpattant és kiment. De nem tudom hogy hova ment. Nem sokkal később visszajött, de nem egyedül Ruggero-val a sarkában. Amikor beértek Ru odaszaladt hozzám, majd Jorge-hoz fordult.
-Mit csináltál vele te idióta?!-kezdett el üvölteni.
-Én nem csináltam semmit.-tette fel a kezét.
-De igen mert ha nem jössz össze Macarena-val akkor nem érzi úgy mintha Tini a vetélytársa lenne!-háborgott még mindig.-Na de mindegy is. Ha még egyszer a húgom közelébe mer menni velem gyűlik megy a baja!-mondta majd kiviharzott az ajtón és becsapta azt.
-Ezt most vegyem komolyan??-kérdezte rémülten a bátyám "haverja".
-Igen azt kéne!-mondtam halkan bólogatva.
-Akkor vigyáznom kell Maca-val.-nevetett kínjában.
-Hát ja.-nevettem már én is.-Unatkozom...-nyavalyogtam. Mire ő elnevette magát.-Ennyire vicces a nyavalygásom?-kérdeztem majd elkezdtem duzzogni.
-Na ne duzzogj már és nem azért nevettem mert vicces volt hanem azért mert ilyenkor nagyon cuki vagy.-mondta és rárakta az ujját az orromra.
-Szerencséd hogy ki tudtál engesztelni.-mondtam mosolyogva.
-Hát ez esetben nagyon örülök neki.-mondta ő is mosolyogva. Sokat beszélgettünk és ekkor olyan kérdés hangzott el amit nem hittem volna.
-Mikor jöttél össze Péterrel? Meg milyen volt vele a kapcsolatod?
-2013-ban jártunk de én nem akartam vele lenni...
-De akkor miért voltál?
-Mert anyáék azt akarták. Mikor együtt voltunk akkor is mindig megvert mert nem értem haza korán a forgatásról, a koncerteken megkellet téged csókolnom meg még sorolhatnám... Sose tetszett neki az a ruha ami rajtam volt.
-Komolyan?! Miért nem szóltál anyukádéknak?
-Szóltam de nem hitték el csak Ru.-mondtam. Ezután még sokat beszélgettünk majd álomra hajtottuk a fejünk ahogy a többiek is.
*reggel*
A madarak csicsergésére ébredtem... Szép is lett volna. Igazából a hátam fájdalma miatt keltem fel. Még csak én voltam ébren. Ezért úgy döntöttem hogy hagyom őket aludni. Nem sokkal később Jorge, Lodo és Rugge is felkelt.
-Jó reggelt!-mondtam halkan mert még a többiek aludtak és még a hátam is fájt.
-Neked is!-mondta Lodo majd megölelt.
-Hogy vagy?-kérdezte Jorge.
-Fáradtan és fájdalmasan.
-Ma elmegyünk orvoshoz Tini.-szállt be Rugg is.
-Haha nagyon vicces...-mondtam szarkasztikusan.
-Megint duzzogni fogsz?-kérdezte nevetve Jorge mire én bólintottam egyet.
*1 óra múlva*
Még csak most keltek fel a többiek. Az óra pontosan 10:56 mutatott (írói megjegyzés:ahogy ehhez a részhez értem pontosan ennyi volt az idő).
-Készülj Tini mindjárt indulunk!-kiabált Ruggero.
-Oké, de nem kellett volna kiabálnod mert itt vagyok melletted!-kiabáltam én is. Mire csak lökött egy gúnyos vigyort felém.-Készen vagyok.-mondtam mire Jorge jött és felkapott.
-Jorge Blanco! Te meg mit művelsz?! Tedd le most azonnal azt a csitrit!-kiabált Macarena.
-Hagyjál már Maca!-mondta Jorge kissé indulatosan.
-Látod Jorge ez mind a kis csitri hibája, mert ha nem jártál volna vele akkor most nem veszekednénk!-kiabált még mindig Maca.
-Menj innen te kis pláza cica.-mondta már Ru is a maga mondani valóját. Erre Macarena válasza csak az volt hogy odébb lökte a bátyámat. Majd odajött hozzám és megint megtépett.
-MACARENA ELÉG LEGYEN!! NEM TUDOM MILYEN JOGON BÁNTASZ EGY 19 ÉVES LÁNYT?! AKI MELLESLEG NEM TETT ELLENED SEMMIT! EZ NEM MEHET ÍGY TOVÁBB!
-Te most szakítani akarsz?? Csak azt próbáld meg!
-És mi van ha igen??
-Még jobban megkeserüli a kis Martinácskád...-mondta gúnyos vigyorral az arcán.
-Macarena elegem van a folytonos fenyegetéseidből! Képzeld szakítok és úgy sem bírnál Tini-nek ártani! Tudod miért? Mert bármi áron megfogjuk védeni!-mondta Jorge és tovább indultunk mert ott "álltunk". Értitek miért így írtam. Míg ezen töprengtem oda is értünk az autóhoz, majd betett hátra Ru és Jorge ültek elől Merchi és én meg hátul. Ja nem is mondtam de a szőke barátnőm is velünk jött. Még ezt sem mondtam hogy Ruggero meg Merchedes szakítottak és az óta boldog kapcsolata van Xabi-val. Lehet hogy nem emlékeztek arra hogy ő volt a Violettában Márkó. Azóta Ruggero Cande-val van együtt. Megjegyzem nagyon cukik ezek a párosok. Na de térjünk vissza a valóságba mivel valaki bökdös és az a valaki a szöszi barátnőm volt.
-Netán már meg is némultál?!-kérdezte nevetve.
-Haha csak gondolkodtam...
-Min?
-Azon hogy milyen cukik vagytok Xabi-val-mondtam mosolyogva.
-Köszi!-mondta ő is mosolyogva.
-Halkabban gyerekek.-nevetett Jorge.
-Nem vagyunk azok.... Ja bocs én nem vagyok az de Tini igen.-nevetett a szöszi is.
-Na ez az!-kezdte el a bátyám is.
-Ez sértő én sem vagyok gyerek!
-A 19 éveddel igen is az vagy.-kiáltottak egyszerre. Mire én csak felvettem "ezt még megbánjátok" arcom. Majd Merchi elkiáltja magát:
-Elég fiúk!
-Miért?-kérdeztek egyszerre.
-Mert felvette az "ezt még megbánjátok" arcot.-mondta félve. Erre már a fiúk is elhallgattak.
*orvosnál*
Mikor odaértünk megvizsgáltak és.... Biztos kíváncsiak vagytok? Gondolom igen... Azt mondták hogy minimum 1 hónapig nem táncolhatok. :(. Köszi Macarena... Szomorúan ballagtam ki Jorge-ékhoz.
-Na mit mondtak?-kérdezte Merchi miközben megölelt.
-Nem táncolhatok minimum 1 hónapig...-mondtam majd mindketten megöleltek.
*egy hónap elteltével*
Akár hiszitek, akár nem de Jorge kibékült Maca-val mert sikerült megetetnie a dumájával. Pfh... Elegem van ebből a csajból. Aki nem tudná azzal etette meg Jorge-t hogy én kezdtem el az egész vitát pedig épp ellenkezőleg. Ez alatt az egy hónap alatt meggyógyultam. Ezért ismét táncolhatok. Yeah! Habár amikor nem a forgatáson vagyok én csak itthon üldögélek a szobámban magamba roskadva. Gondolom sejtitek ki/kik miatt. Anyu még mindig csak dolgozik és dolgozik. Már kezdek félni hogy még jobban tönkre megy a családunk. Mármint ami megmaradt belőle. Ja és ennek a tetejére Blanco és én folyton veszekszünk. Azt sem érdemli meg hogy írjak róla, de mégis megteszem mert.... szeretem. Látjátok ez vagyok én... Az aki még mindig fülig szerelmes az exébe, akinek már sikerült túllépnie. Legalább ő legyen boldog meg a többiek nekem már ez is elég. Visszatérve a forgatáshoz a srácokkal csak ott beszélek sehol máshol és már egy ideje nem néztem meg semelyik közösségi oldalam se. Mert nincs ahhoz hangulatom hogy olvassam a rajongók "aggodalmaskodó konmenteiket". Miért fáj ennyire a szerelem?! Miért ilyen nehéz az élet?! Sokszor gondolkodtam azon hogy miért nem megyek el egy másik országba és senki sem tudná hogy hol vagyok. De ha ezt megcsinálnám eggyel több lenne a bajom mivel nagyon is hiányoznának. Még Maca és Jorge is. De most tényleg szerintetek észre vennék hogy nem vagyok köztük?! Hát ezen órák hosszat rágódnék. De szerintem ti is. Akár fel is mondhatnék és eltűnhetnék. Ezen gondolkodtam mikor valaki benyitott a szobámba és az a valaki pedig Ruggero volt.
-Húgi ez így nem mehet tovább!
-Mégis mi?
-Az hogy elzárkózol nem beszélsz senkivel! Semki sem tud rólad semmit azon kívül hogy élsz! Sose látni téged a forgatáson kívül! Mond húgi mi van veled?-dühöngött de már a végére megenyhült.
-Nem baj szerintem örülnének ha nem élnék! Főleg Jorge és Maca...-mondtam dünnyögve.
-Ne mondj ilyeneket! Mert nem örülnének neki. De várjunk! Te Maca-ék miatt vagy ilyen?-kérdezte mire csak bólintottam.-Na jó én most jól elbeszélgetek azzal a Blanco gyerekkel!-csattant föl és kiviharzott. Engem már ez sem érdekelt.
Jorge
Épp próbáltunk a srácokkal mikor kiabálásra lettünk figyelmesek.
-Jorge gyere ide!-kiabált Ru torka szakatából.
-Mi az haver?-kérdeztem ijedten mert ilyenkor jobb ha az ember fél Rugge-tól.
-Te csak ne haverozz! Csak gyere velem és hord rendbe a húgom életét!
-Miért? Mi történt vele?
-Te történtél ismét!-hőbörgött.
-Mégis mit követtem el?
-Azt hogy Tini a teljes igazságot mondta neked te pedig mégis ennem a fruskának hiszel!
-Mégis miről beszélsz?
-A csajod bulijáról te idióta!
-Ez mégis hogy jön ide?
-Úgy hogy azóta nem vettél észre egy kis változást?!
-De most hogy mondod..
-Na és mégis mi az?
-Tini...-mondtam halkan.
-Brávó Blanco!-tapsolt gúnyosan.
-Hol van most?
-Otthon a szobájában! Még hozzá a sarokban. Miután beszéltem Ruggero-val egyből mentem az autó hoz és elindultam hozzájuk. Mikor oda értem épp csengetni akartam amikor megláttam hogy nyitva van a bejárati ajtó ezért bementem. Mikor beértem szétnéztem a házban de nem találtam Tini-t sehol. Ekkor ugrott be hogy még a fürdőben nem néztem. Így hát oda vettem az irányt, ám amikor beléptem teljesen sokkos állapotba kerültem. Mivel ott feküdt a padlón és amikor közelebb mentem megláttam hogy teli van a keze vágásnyomokkal. Gyors hívtam a mentőket és Ru-t. Ruggero hamarabb ideért mint a mentősök ami elég furcsa volt mivel a stúdió messzebb van mint a kórház. Na de mindegy is.
-Mit műveltél?! Én azt mondtam gyere és beszélj vele nem azt hogy vágdozsd szét!-üvöltött Rugge. Ru után nem sokkal értek ide a mentősök és egyből vitték is a kórházba.
-Figyelj én nem csináltam semmit amikor ideértem nyitva volt az ajtó is!-mondtam ijedten.
-Micsoda?! Ne ne ne nem az nem lehet...-mondta és sírva fakadt.
-Mi az? -kérdeztem.
-Csak azt ne mind hogy nem emlékszel a békülés utáni balesetre?
-De emlékszem..
-És ki volt az aki miatt odakerült?
-Péter!-sziszegtem.
-Igen.
-De mit akar még tőle?-kérdeztem idegesen.
-Ő mindig is bántotta Tinit, de muszáj volt vele lennie mert anyuék ráerőltették ezt a kapcsolatot...-mondta már teljesen kiborulva.
-Most komolyan miért kell folyton rájárnia egy 19 éves lányra?!-akadtam ki én is.
-Nem gondolod hogy szólni kéne a többieknek?-kérdezte mire én bólintottam.
Folytatjuk...
2016. április 10., vasárnap
14.rész: Macarena üdvözlő bulija!
*egy hét múlva*
Míg a kórházban voltam lett egy új szereplő. Serigo mondta hogy tartunk egy bulit neki. A lánnyal csak annyi bajom van, hogy úgy nézni Jorge-t és ő is úgy nézi... el sem tudom mondani... Remélem értitek. Mióta felbukkant azóta Jorge észre se vesz. Most is itt kuksolok az öltözőbe, és észre se vette hogy nem vagyok ott.
-Hé mi a baj csajszi?-jött be Cande, Merchi, Lodo és Alba.
-Semmi.-mondtam egyhangúan.
-Attól hogy színész vagy rosszul hazudsz!-mondta Alba.
-Hát kösz!-nevettem el magam.
-Na, most komolyan mi a baj?
-Maca és Jorge.-mondtam alig halhatóan.
-Mégis mit csinált már megint? Ha bántott esküszöm lesz egy kis csihi puhi!-mondta Lodo.
-Ne, bántott, vagyis nem úgy ahogy gondolod!
-Akkor mégis hogy?-kérdezte Cande.
-Nem láttátok hogy nézik egymást?-kérdeztem.
-De...-mondták egyszerre lehajtott fejjel.
-Beszélj Jorge-val.-mondta Lodo.
-Nem is figyel rám.-szomorodtam el még jobban.
-Honnan veszed?
-Onnan hogy amikor találkozunk akkor is csak annyit mond, hogy "szia" és elmegy.-kezdtem el könnyezni.
-Mi lenne ha haza mennél és mi meg szólnánk Jorge-nak?-mondta el az ötletét Merchedes.
-Tőlem.-mondtam szomorúan.
-Oké akkor kezdjük el!-kiáltott Lodo. Mire nem bírtam tovább elnevettem magam.
-Neked meg mi bajod?!-kérdezte Cande.
-Röhejesek vagytok!-nevettem mire ők is nevetésben törtek ki. Megbeszéltük a tervet és elindultunk kifelé. Amikor kiértünk meg se bírtam szólalni ahogy a lányok sem. Jorge és Maca csókolóztak. Nem bírtam tovább és visszarohantam az öltözőbe. A lányok nem tudom hova mentek. De remélem hogy nem Jorge-hoz. Amikor ezen gondolkodtam valaki kopogott.
-Gyere.-mondtam elkeseredve. De igazából reménykedtem benne hogy nem Jorge fog bejönni, de pechemre ő volt az.
-Tudom hogy láttad és nagyon sajnálom. Tudnod kell hogy én előtte veled akartam volna beszélni, de nem tudtam mit mondjak. Túl gyáva voltam hozzá. Azt is tudom hogy most legszívesebben kiüldöznél a világból Maca-val együtt. Tudom és meg is értem. Csak annyit szeretnék mondani hogy tudd mindig is szeretni foglak és számíthatsz rám bármiben, bármikor.-mondta, de rá se bírtam nézni. Hallottam a hangjában hogy már könnyezik.
-Menj el!-mondtam rá se pillantva.
-Mi? Ezt te sem gondolod komolyan!
-De igen és szépen kérlek hagyj magamra!
-Jól van, de csak mert szeretlek. De még mielőtt elmennék tud hogy nagyon sajnálom!
-Tudom és mit gondolsz én mennyire sajnálom.-most az egyszer rá pillantottam. Gondolom nem lehetett szép látvány mert az enyhe sminkem is nagyon elfolyt a sírástól.
-Akkor én most megyek is. Szia.
-Szia.-amikor kiment újra kitört belőlem a sírás. Ezúttal nem fogom sajnáltatni magam. Előszedtem a sminkes táskám és leültem a tükör elé. Negyed órába tellett, de készen lettem. Mire kiértem már égen-földön keresett.
-Na végre, hogy meg vagy!
-Igen és mint látod nincs semmi bajom.
-Húgi lehet hogy Serigo ezt be fogja venni de én nem! Csak egyszer kerüljön a kezeim közé az a Blanco gyerek és akkor kő kövön nem marad.
-Ne Rugge kérlek!-nyavalyogtam.
-De miért ne?-kezdett el toporzékolni (de most komolyan képzeljétek el).
-Mert most az egyszer az lesz amit én mondok!
-Oké...-mondta majd megölelt.
-Na de most haza kéne menni készülni a bulira.-mondtam mire csak bólintott. Éppen kiléptünk a stúdióból mikor eszembe jutott hogy az öltözőben hagytam a telóm.
-Ne már! Mindjárt jövök csak az öltözőben hagytam a telóm!-mondtam majd vissza szaladtam és felvettem a telcsim.-Itt vagyok!-mondtam lihegve Ru-nak.
*otthon*
Amikor hazaértünk egyből felmentem a szobámba és átöltöztem valami szép egybe ruhába. Nem is tudom miért akarok szépen kiöltözni Jorge új csajának üdvözlő bulijára. Ti értitek a logikám?! Na de mindegy is. Elkészítettem a sminkem és megcsináltam a hajam. A körmöm már rég készen volt. Már csak meg kellett várnom Ruggero-t. Tovább tart neki elkészülni mint egy lánynak.
-Na végre kész vagy!-mondtam a cicomászkodó bátyámnak.
-Ahhoz hogy jól nézzen ki a hajam idő kell.-mondta önelégült mosollyal a száján.
-Ru most komolyan fiú vagy avagy lány?-kérdeztem nevetve.
-Fiú, de nem tehetek róla hogy te nem igazán törődsz a hajaddal.-mondta már ő is nevetve.
-Ezt kikérem magamnak! Tudod mennyi ideig tartott megcsinálni a hajam?!
-Fél perc?-még mindig nevetett.
-Csak tudatlak hogy 20 perc volt.
-Ja persze!-mondta cinikusan.-nekem meg fél óra...
-Komolyan ezzel dicsekedsz? Na de mindegy induljunk is el a buliba!
-Oké... De te nem ihatsz!-ment át fegyelmező testvér módba.
-De miért nem?
-Csak mert nem akarlak megint anya előtt így hazahozni.
-Anya amikor hazaérünk már aludni fog.
-Lehet hogy ő igen de bekamerázta a házat.-mondta majd elindultunk a stúdió felé.
*a bulin*
-Ejha! Serigo kitett magáért!-mondta Rugg.
-Ja. De én most megyek lerakom a cuccom és megkeresem a csajokat.
-Oki, csak vigyázz magadra.
-Meglesz.-mondtam és az öltözőbe vettem az irányt. Amikor beléptem ott csókolózott Maca és Jorge.
-Sziasztok...-mondtam halkan. Mire mind a ketten rám kapták a tekintetüket.
-Szia.-mondta lenézően Macarena.
-Szia, te mit keresel itt az öltözőben?-kérdezte egy kis hallgatás után Jorge.
-Leraktam a cuccom és te Jorge mit keresel itt a női öltözőben?
-Ő...Hát...Izé...Nem érdekes.
-Jól van én akkor megyek is! Csáó.-mondtam és leléptem. Elindultam megkeresni a csajokat. Nem sok keresés után megtaláltam őket a pultnál.
-Na végre hogy ide értél Tinita!-kiabált Alba mivel a Violettás számok miatt nem lehetett hallani semmit. Igen csak Violettás számok szóltak. Ha már a Violetta sztárjai vagyunk miért nem hallgathatjuk ezeket a számokat?
-Ja már azt hittük nem jössz.-kiáltozott Lodo is.
-Na milyen a buli?-lépett mellénk Serigo.
-Király!-kiáltottak egyszerre a csajok.
-Valami baj van Tini?-kérdezte Cande.
-Semmi csak Ru nem enged meg semmit.
-Ezt hogy érted?-kérdezte Merci.
-Úgy hogy azért nem ihatok mert anyu bekamerázta a házat. De miért érdekli most hogy mit csinálunk eddig nem érdekelte. Nem is figyelt ránk.
-Nem tudom, na de majd én beszélek Rugge fejével!-mondta Merci.
-Oké.-nevettem el magam. Majd a csajok elmentek. És felültem a bárszékre és néztem ki magamból.
-Szia Tinuka.-mondta lenézően Maca.
-Szia.-mondtam kedvesen.
-Jobban jársz ha leszállsz a pasimról különben...
-Különben mi?
-Ez.-mondta és megpofozott.
-Ezt miért kaptam?
-Mert egy hülye ribanc vagy.-mondta és felvett egy üveget és leöntött. Én ne, csináltam semmit csak felálltam és arrébb toltam majd bementem az öltözőbe. Hátha találok valami másik ruhát. Meg is találtam. Mire átöltöztem utánam jött Macarena és megint megpofozott. Ekkor már megtelt a pohár.
-Mi a büdös franc bajod van velem? Mit tettem ellened?-kérdeztem idegesen és kimentem vissza a pulthoz. De már megint követett. Ezúttal nem megpofozott hanem neki lökött a pultnak és a fájdalomtól a földre rogytam. Amikor már a földön feküdtem akkor se hagyott békén.
-Jaj! Ez Tini és Maca.-kiabált Facu.-Szállj le róla!-kezdték el lehúzni rólam a fiúk.
-Mi a büdös franc?!-kiabáltak a lányok amikor meglátták hogy a srácok próbálják leszedni rólam. De hát persze Jorge sehol sincs amikor a csaját le kell szedni a volt csajáról.
-Mi folyik itt? Maca száj már le Tiniről!-kiabált Jorge. Mikor sikerült leszedni rólam, még akkor se bírtam felállni.
-Jaj Jorge de jó hogy jöttél Tini minden ok nélkül nekem esett!-bújt Jorge-hoz Maca.
-Mi?! Igaz ez Tini? Állj már fel és válaszolj!-válaszul csak megráztam a fejem.-Az isten szerelmére állj már fel!-kiabált még jobban. Megpróbáltam felállni de nem ment.
-Nem bírok!-mondtam alig hallhatóan, mivel annyira fájt a hátam.
-Ja persze én meg vegyem ezt be?
-Jorge nem látod hogy nem bír?!-kiabált már Ru is.-Gyere.-mondta Rugge és felemelt. Bevitt az öltözőbe és lerakott egy fotelba.
-Ru most had igyon!-jelent meg Merchi.
-Nem.
-De miért nem? Ha ihatna nem érezné a fájdalmat!
-Oké.... De ne sokat!
-Meglesz.-mondtam nagyon nagyon halkan még mindig a fájdalomtól.
-De te nem mész innen sehova Tini!-mondta Merchi.
-Amúgy se bírnál!-szállt be Ru is. Majd elmentek ekkor bejött Jorge is.
-Hogy vagy?
-Szerinted?!-mondtam alig hallhatóan.
-Bocs hogy próbáltam kedves lenni!-mondta felháborodottan.
-Ne légy már felháborodva! Kérlek!
-Jól van. De miért vesztetek össze?
-Azon hogy ültem a pultnál mert vártam a csajokat és odajött Maca. Azt mondta szálljak le rólad vagy különben... Eddig mondta majd megpofozott és leöntött én nem csináltam semmit csak arrébb toltam bejöttem átöltöztem és ide is utánam jött megint megpofozott ekkor már megtelt a pohár és ezt mondtam dühösen -Mi a büdös franc bajod van velem? Mit tettem ellened? Erre nem kaptam választ vissza mentem a pulthoz és megint követett ekkor már nem megpofozott hanem nekilökött a pultnak én már összeestem majd elkezdett rugdosni stb... Most meg itt vagyok. Ja és ezt nem mondtam de azt mondta hogy egy hülye ribanc vagyok. Azután öntött le.-Jorge meg se szólalt csak nézett amolyan "mi ez komoly?" arcal.
-Tényleg?-kérdezte mire csak bólogatni kezdtem.-Ugye tudod hogy el kell menned orvoshoz?
-Ja...
-Na de most megyek Ru biztos mindjárt jön.-mondta majd elindult az ajtó felé.
-Oké, szia.-mondtam, mire megfordult és elmosolyodott.
-Szia.-mondta majd elment. Elő vettem a telóm és tönkre ment mert szét rugdosta Macarena.
-Király.-suttogtam.-Ha valaki próbál elérni lehetetlen lesz!-pufogtam amennyire csak tudtam.
-Hé mi a baj?!-jött be Merchi.
-Á csak az hogy meg se bírok mozdulni a fájdalomtól és széttört a telefonom is mivel Maca rugdosott!
-Jól van higgadj már le!
-Nem tudok mivel ez volt az egyetlen dolog amit apától kaptam!-kezdtem el könnyezni.
-Oké akkor dühönghetsz!
-Megjegyzem nem igazán megy!
-Vetetek egy másikat Jorge-val.-mondta az én szőke barátnőm.
-Nem neki kéne megvenni nem ő törte össze!
-Akkor vetetek Maca-val.-csillant fel.
-Úgy sem fogja megvenni.
-Na mindegy én megyek valaki beszélni akar veled négy szem közt.-kacsintott és elment. Nem sokkal később megint Jorge jött be.
-Szia!-mondtam szomorúan.
-Szia, miért vagy ilyen szomorú?-kérdezte miközben leült a mellettem lévő padra.
-Semmi, csak ez.-mutattam meg a telóm.
-Ez nem nagy baj majd vesztek másikat!
-De nagy baj mert ez volt az egyetlen dolog amit apától kaptam.-mondtam lehajtott fejjel.
-Akkor most már értem. Hozzak valamit inni?
-Köszi, de nem kérek azt mondta Ru hogy majd hoz. Nem akarok itt üldögélni míg ők ott lent buliznak.
-Na és hogy akarsz lejutni ha ne, tudsz felállni a fájdalomtól?-kérdezte gyanakodva de azt nem tudom mire.
-Nem tudom.-sóhajtottam.
-Majd én leviszlek.-mondta majd felkapott és elindult az ajtó fele.
Míg a kórházban voltam lett egy új szereplő. Serigo mondta hogy tartunk egy bulit neki. A lánnyal csak annyi bajom van, hogy úgy nézni Jorge-t és ő is úgy nézi... el sem tudom mondani... Remélem értitek. Mióta felbukkant azóta Jorge észre se vesz. Most is itt kuksolok az öltözőbe, és észre se vette hogy nem vagyok ott.
-Hé mi a baj csajszi?-jött be Cande, Merchi, Lodo és Alba.
-Semmi.-mondtam egyhangúan.
-Attól hogy színész vagy rosszul hazudsz!-mondta Alba.
-Hát kösz!-nevettem el magam.
-Na, most komolyan mi a baj?
-Maca és Jorge.-mondtam alig halhatóan.
-Mégis mit csinált már megint? Ha bántott esküszöm lesz egy kis csihi puhi!-mondta Lodo.
-Ne, bántott, vagyis nem úgy ahogy gondolod!
-Akkor mégis hogy?-kérdezte Cande.
-Nem láttátok hogy nézik egymást?-kérdeztem.
-De...-mondták egyszerre lehajtott fejjel.
-Beszélj Jorge-val.-mondta Lodo.
-Nem is figyel rám.-szomorodtam el még jobban.
-Honnan veszed?
-Onnan hogy amikor találkozunk akkor is csak annyit mond, hogy "szia" és elmegy.-kezdtem el könnyezni.
-Mi lenne ha haza mennél és mi meg szólnánk Jorge-nak?-mondta el az ötletét Merchedes.
-Tőlem.-mondtam szomorúan.
-Oké akkor kezdjük el!-kiáltott Lodo. Mire nem bírtam tovább elnevettem magam.
-Neked meg mi bajod?!-kérdezte Cande.
-Röhejesek vagytok!-nevettem mire ők is nevetésben törtek ki. Megbeszéltük a tervet és elindultunk kifelé. Amikor kiértünk meg se bírtam szólalni ahogy a lányok sem. Jorge és Maca csókolóztak. Nem bírtam tovább és visszarohantam az öltözőbe. A lányok nem tudom hova mentek. De remélem hogy nem Jorge-hoz. Amikor ezen gondolkodtam valaki kopogott.
-Gyere.-mondtam elkeseredve. De igazából reménykedtem benne hogy nem Jorge fog bejönni, de pechemre ő volt az.
-Tudom hogy láttad és nagyon sajnálom. Tudnod kell hogy én előtte veled akartam volna beszélni, de nem tudtam mit mondjak. Túl gyáva voltam hozzá. Azt is tudom hogy most legszívesebben kiüldöznél a világból Maca-val együtt. Tudom és meg is értem. Csak annyit szeretnék mondani hogy tudd mindig is szeretni foglak és számíthatsz rám bármiben, bármikor.-mondta, de rá se bírtam nézni. Hallottam a hangjában hogy már könnyezik.
-Menj el!-mondtam rá se pillantva.
-Mi? Ezt te sem gondolod komolyan!
-De igen és szépen kérlek hagyj magamra!
-Jól van, de csak mert szeretlek. De még mielőtt elmennék tud hogy nagyon sajnálom!
-Tudom és mit gondolsz én mennyire sajnálom.-most az egyszer rá pillantottam. Gondolom nem lehetett szép látvány mert az enyhe sminkem is nagyon elfolyt a sírástól.
-Akkor én most megyek is. Szia.
-Szia.-amikor kiment újra kitört belőlem a sírás. Ezúttal nem fogom sajnáltatni magam. Előszedtem a sminkes táskám és leültem a tükör elé. Negyed órába tellett, de készen lettem. Mire kiértem már égen-földön keresett.
-Na végre, hogy meg vagy!
-Igen és mint látod nincs semmi bajom.
-Húgi lehet hogy Serigo ezt be fogja venni de én nem! Csak egyszer kerüljön a kezeim közé az a Blanco gyerek és akkor kő kövön nem marad.
-Ne Rugge kérlek!-nyavalyogtam.
-De miért ne?-kezdett el toporzékolni (de most komolyan képzeljétek el).
-Mert most az egyszer az lesz amit én mondok!
-Oké...-mondta majd megölelt.
-Na de most haza kéne menni készülni a bulira.-mondtam mire csak bólintott. Éppen kiléptünk a stúdióból mikor eszembe jutott hogy az öltözőben hagytam a telóm.
-Ne már! Mindjárt jövök csak az öltözőben hagytam a telóm!-mondtam majd vissza szaladtam és felvettem a telcsim.-Itt vagyok!-mondtam lihegve Ru-nak.
*otthon*
Amikor hazaértünk egyből felmentem a szobámba és átöltöztem valami szép egybe ruhába. Nem is tudom miért akarok szépen kiöltözni Jorge új csajának üdvözlő bulijára. Ti értitek a logikám?! Na de mindegy is. Elkészítettem a sminkem és megcsináltam a hajam. A körmöm már rég készen volt. Már csak meg kellett várnom Ruggero-t. Tovább tart neki elkészülni mint egy lánynak.
-Na végre kész vagy!-mondtam a cicomászkodó bátyámnak.
-Ahhoz hogy jól nézzen ki a hajam idő kell.-mondta önelégült mosollyal a száján.
-Ru most komolyan fiú vagy avagy lány?-kérdeztem nevetve.
-Fiú, de nem tehetek róla hogy te nem igazán törődsz a hajaddal.-mondta már ő is nevetve.
-Ezt kikérem magamnak! Tudod mennyi ideig tartott megcsinálni a hajam?!
-Fél perc?-még mindig nevetett.
-Csak tudatlak hogy 20 perc volt.
-Ja persze!-mondta cinikusan.-nekem meg fél óra...
-Komolyan ezzel dicsekedsz? Na de mindegy induljunk is el a buliba!
-Oké... De te nem ihatsz!-ment át fegyelmező testvér módba.
-De miért nem?
-Csak mert nem akarlak megint anya előtt így hazahozni.
-Anya amikor hazaérünk már aludni fog.
-Lehet hogy ő igen de bekamerázta a házat.-mondta majd elindultunk a stúdió felé.
*a bulin*
-Ejha! Serigo kitett magáért!-mondta Rugg.
-Ja. De én most megyek lerakom a cuccom és megkeresem a csajokat.
-Oki, csak vigyázz magadra.
-Meglesz.-mondtam és az öltözőbe vettem az irányt. Amikor beléptem ott csókolózott Maca és Jorge.
-Sziasztok...-mondtam halkan. Mire mind a ketten rám kapták a tekintetüket.
-Szia.-mondta lenézően Macarena.
-Szia, te mit keresel itt az öltözőben?-kérdezte egy kis hallgatás után Jorge.
-Leraktam a cuccom és te Jorge mit keresel itt a női öltözőben?
-Ő...Hát...Izé...Nem érdekes.
-Jól van én akkor megyek is! Csáó.-mondtam és leléptem. Elindultam megkeresni a csajokat. Nem sok keresés után megtaláltam őket a pultnál.
-Na végre hogy ide értél Tinita!-kiabált Alba mivel a Violettás számok miatt nem lehetett hallani semmit. Igen csak Violettás számok szóltak. Ha már a Violetta sztárjai vagyunk miért nem hallgathatjuk ezeket a számokat?
-Ja már azt hittük nem jössz.-kiáltozott Lodo is.
-Na milyen a buli?-lépett mellénk Serigo.
-Király!-kiáltottak egyszerre a csajok.
-Valami baj van Tini?-kérdezte Cande.
-Semmi csak Ru nem enged meg semmit.
-Ezt hogy érted?-kérdezte Merci.
-Úgy hogy azért nem ihatok mert anyu bekamerázta a házat. De miért érdekli most hogy mit csinálunk eddig nem érdekelte. Nem is figyelt ránk.
-Nem tudom, na de majd én beszélek Rugge fejével!-mondta Merci.
-Oké.-nevettem el magam. Majd a csajok elmentek. És felültem a bárszékre és néztem ki magamból.
-Szia Tinuka.-mondta lenézően Maca.
-Szia.-mondtam kedvesen.
-Jobban jársz ha leszállsz a pasimról különben...
-Különben mi?
-Ez.-mondta és megpofozott.
-Ezt miért kaptam?
-Mert egy hülye ribanc vagy.-mondta és felvett egy üveget és leöntött. Én ne, csináltam semmit csak felálltam és arrébb toltam majd bementem az öltözőbe. Hátha találok valami másik ruhát. Meg is találtam. Mire átöltöztem utánam jött Macarena és megint megpofozott. Ekkor már megtelt a pohár.
-Mi a büdös franc bajod van velem? Mit tettem ellened?-kérdeztem idegesen és kimentem vissza a pulthoz. De már megint követett. Ezúttal nem megpofozott hanem neki lökött a pultnak és a fájdalomtól a földre rogytam. Amikor már a földön feküdtem akkor se hagyott békén.
-Jaj! Ez Tini és Maca.-kiabált Facu.-Szállj le róla!-kezdték el lehúzni rólam a fiúk.
-Mi a büdös franc?!-kiabáltak a lányok amikor meglátták hogy a srácok próbálják leszedni rólam. De hát persze Jorge sehol sincs amikor a csaját le kell szedni a volt csajáról.
-Mi folyik itt? Maca száj már le Tiniről!-kiabált Jorge. Mikor sikerült leszedni rólam, még akkor se bírtam felállni.
-Jaj Jorge de jó hogy jöttél Tini minden ok nélkül nekem esett!-bújt Jorge-hoz Maca.
-Mi?! Igaz ez Tini? Állj már fel és válaszolj!-válaszul csak megráztam a fejem.-Az isten szerelmére állj már fel!-kiabált még jobban. Megpróbáltam felállni de nem ment.
-Nem bírok!-mondtam alig hallhatóan, mivel annyira fájt a hátam.
-Ja persze én meg vegyem ezt be?
-Jorge nem látod hogy nem bír?!-kiabált már Ru is.-Gyere.-mondta Rugge és felemelt. Bevitt az öltözőbe és lerakott egy fotelba.
-Ru most had igyon!-jelent meg Merchi.
-Nem.
-De miért nem? Ha ihatna nem érezné a fájdalmat!
-Oké.... De ne sokat!
-Meglesz.-mondtam nagyon nagyon halkan még mindig a fájdalomtól.
-De te nem mész innen sehova Tini!-mondta Merchi.
-Amúgy se bírnál!-szállt be Ru is. Majd elmentek ekkor bejött Jorge is.
-Hogy vagy?
-Szerinted?!-mondtam alig hallhatóan.
-Bocs hogy próbáltam kedves lenni!-mondta felháborodottan.
-Ne légy már felháborodva! Kérlek!
-Jól van. De miért vesztetek össze?
-Azon hogy ültem a pultnál mert vártam a csajokat és odajött Maca. Azt mondta szálljak le rólad vagy különben... Eddig mondta majd megpofozott és leöntött én nem csináltam semmit csak arrébb toltam bejöttem átöltöztem és ide is utánam jött megint megpofozott ekkor már megtelt a pohár és ezt mondtam dühösen -Mi a büdös franc bajod van velem? Mit tettem ellened? Erre nem kaptam választ vissza mentem a pulthoz és megint követett ekkor már nem megpofozott hanem nekilökött a pultnak én már összeestem majd elkezdett rugdosni stb... Most meg itt vagyok. Ja és ezt nem mondtam de azt mondta hogy egy hülye ribanc vagyok. Azután öntött le.-Jorge meg se szólalt csak nézett amolyan "mi ez komoly?" arcal.
-Tényleg?-kérdezte mire csak bólogatni kezdtem.-Ugye tudod hogy el kell menned orvoshoz?
-Ja...
-Na de most megyek Ru biztos mindjárt jön.-mondta majd elindult az ajtó felé.
-Oké, szia.-mondtam, mire megfordult és elmosolyodott.
-Szia.-mondta majd elment. Elő vettem a telóm és tönkre ment mert szét rugdosta Macarena.
-Király.-suttogtam.-Ha valaki próbál elérni lehetetlen lesz!-pufogtam amennyire csak tudtam.
-Hé mi a baj?!-jött be Merchi.
-Á csak az hogy meg se bírok mozdulni a fájdalomtól és széttört a telefonom is mivel Maca rugdosott!
-Jól van higgadj már le!
-Nem tudok mivel ez volt az egyetlen dolog amit apától kaptam!-kezdtem el könnyezni.
-Oké akkor dühönghetsz!
-Megjegyzem nem igazán megy!
-Vetetek egy másikat Jorge-val.-mondta az én szőke barátnőm.
-Nem neki kéne megvenni nem ő törte össze!
-Akkor vetetek Maca-val.-csillant fel.
-Úgy sem fogja megvenni.
-Na mindegy én megyek valaki beszélni akar veled négy szem közt.-kacsintott és elment. Nem sokkal később megint Jorge jött be.
-Szia!-mondtam szomorúan.
-Szia, miért vagy ilyen szomorú?-kérdezte miközben leült a mellettem lévő padra.
-Semmi, csak ez.-mutattam meg a telóm.
-Ez nem nagy baj majd vesztek másikat!
-De nagy baj mert ez volt az egyetlen dolog amit apától kaptam.-mondtam lehajtott fejjel.
-Akkor most már értem. Hozzak valamit inni?
-Köszi, de nem kérek azt mondta Ru hogy majd hoz. Nem akarok itt üldögélni míg ők ott lent buliznak.
-Na és hogy akarsz lejutni ha ne, tudsz felállni a fájdalomtól?-kérdezte gyanakodva de azt nem tudom mire.
-Nem tudom.-sóhajtottam.
-Majd én leviszlek.-mondta majd felkapott és elindult az ajtó fele.
Folytatjuk...
2016. március 28., hétfő
13.rész: Macarena Miguel Busto azaz Gery. Avagy apa elmegy. Folytatása.
Hola!
Meghoztam az új részt. Tini szülinapján akartam kirakni, de csak így sikerült. Utólag is boldog szülinapot! Feliz Cumpleaños Tini!
-Tini nyugodj meg.-próbált megnyugtatni Jorge bár mind hiába.
-Nem tudok. Mikor veszhettek össze anyával?! Más miatt nem ment volna el.
2016.03.21.
Azon a napon még semmi baja nem volt. Helyesbítek mégis volt valami fejzavara, mert nem jutott eszébe a lánya születésnapja. Gondolat menetemben az zavart meg hogy éreztem ahogy összeesek. Szerencsémre valaki elkapott. És az a valaki Jorge volt.
-Jesszusom Tini! Jól vagy?-kérdezte ijedten. Semmit se válaszoltam, erre felsegített majd felkísért a szobámba és lefeküdtem aludni. Míg én aludtam Jorge felhívta Ru-t aki egyből itt volt Merci-vel.
-Ru nincs sejtésed miért ment el az apukátok?-hallottam Jorge hangját.
-Nincs! Sajnos nincs!-halottam meg Ru hangját is bár nem nagyon lehetett hallani mert ő se igazán fogta fel a helyzetet.
*reggel*
Arra ébredtem hogy valaki végig simít a karomon.
-Jó reggelt hercegnő.-hallottam meg Jorge-t.
-Neked is!-mondtam mosolyt erőltetve az arcomra.
-Ne szomorkodj! Nem szeretlek így látni.
-Jó. Megpróbálok nem szomorú lenni. Oké?
-Igen, de most készülődj!
-Jól van de akkor menj ki!
-Oki.-mondta majd kiment. Öt perccel később már én is lent voltam. Rekord idő az eddigi negyed órához.
-Hú ez rekord!-kiáltottam fel.
-Mi?-kérdezte döbbenten Jorge.
-Az hogy öt perc alatt készletem.
-Mert eddig mennyi idő is volt?
-Negyed óra.
-Hát az tényleg rekord.-nevetett-Ma csak hatra kell bemenni a stúdióba úgy hogy mi lenne ha elmennénk a plázába?-vetette fel az ötletet Jorge.
-Nekem mindegy! Legalább attól kicsit elterelődik a figyelmem, apáról.
*plázában*
Most értünk ide, mikor kiszálltunk mondtam Jorge-nak hogy várjon meg bent, mert elintézek egy hívást és megyek maximum öt perc. Erre csak annyit mondott hogy oké és bement. Csak apát akartam felhívni sikertelenül. Meguntam a próbálkozást és elindultam befelé.
-Szia szépségem! Hiányoztam?
-Péter te mit keresel itt?
-Ki mást ha nem téged szerelmem!
-Értsd már meg mi szakítottunk ne hívj úgy hogy szerelmem.-mondtam majd megint elindultam a pláza felé. Ekkor egy ütést éreztem a fejemen, majd minden elsötétült.
Már negyed órája várom Tini-t és ő egyszerűen eltűnt mintha elnyelte volna a föld. Remélem nincs semmi baja. Nem bírtam tovább várni vissza mentem a parkolóba és az autó mellett megláttam a telefonját. Több sem kellett hogy odaszaladjak és megnézzem mi lett a baja. Amikor odaértem láttam az eszméletlenül fekvő Tini-t a földön. Gyors felkaptam és befektettem a hátsó ülésre. Majd rohantam vele a kórházba. Mikor odaértem nem kérdezzek semmit csak vitték kivizsgálni. Amint elvitték tőlem gyors hívtam Ru-t.
-Mi van Blanco?-kérdezte.
-Gye-gyere gyorsan a...-nem tudtam beszélni az idegességtől ami dadogást vetett ki rajtam.
-Hova?-kérdezte ijedten.
-Kórházba!-mondtam ki gyorsan és könnyezni kezdtem.
-De mégis mi történt?
-Nem tudom, amit tudok majd itt elmondom! De most ha nem baj lerakom!
-Jól van csak nyugodj meg!-mondta majd bontottam a vonalat. Nem sokára ide is ért Ruggero.
-Mit műveltél te görény?!?
-Én én se-semmit.-mondtam és pont ebben a pillanatban jött ki az orvos.
-Önöm a kisasszony hozzátartozói?-kérdezte. Mire csak bólogatni kezdtünk.
-Mi van a húgommal?
-Nos, a fejét igen nagy ütés érte ezért a héten bent tartjuk.
-Bemehetünk? -kérdeztük egyszerre.
-Persze csak nyomják meg a nővér hívó gombot ha felébredt.
-Rendben.-mondtuk majd bementünk. Mikor beértünk Tini már ébredezett ezért hívtuk a nővért.
Meghoztam az új részt. Tini szülinapján akartam kirakni, de csak így sikerült. Utólag is boldog szülinapot! Feliz Cumpleaños Tini!
-Tini nyugodj meg.-próbált megnyugtatni Jorge bár mind hiába.
-Nem tudok. Mikor veszhettek össze anyával?! Más miatt nem ment volna el.
2016.03.21.
Azon a napon még semmi baja nem volt. Helyesbítek mégis volt valami fejzavara, mert nem jutott eszébe a lánya születésnapja. Gondolat menetemben az zavart meg hogy éreztem ahogy összeesek. Szerencsémre valaki elkapott. És az a valaki Jorge volt.
-Jesszusom Tini! Jól vagy?-kérdezte ijedten. Semmit se válaszoltam, erre felsegített majd felkísért a szobámba és lefeküdtem aludni. Míg én aludtam Jorge felhívta Ru-t aki egyből itt volt Merci-vel.
-Ru nincs sejtésed miért ment el az apukátok?-hallottam Jorge hangját.
-Nincs! Sajnos nincs!-halottam meg Ru hangját is bár nem nagyon lehetett hallani mert ő se igazán fogta fel a helyzetet.
*reggel*
Arra ébredtem hogy valaki végig simít a karomon.
-Jó reggelt hercegnő.-hallottam meg Jorge-t.
-Neked is!-mondtam mosolyt erőltetve az arcomra.
-Ne szomorkodj! Nem szeretlek így látni.
-Jó. Megpróbálok nem szomorú lenni. Oké?
-Igen, de most készülődj!
-Jól van de akkor menj ki!
-Oki.-mondta majd kiment. Öt perccel később már én is lent voltam. Rekord idő az eddigi negyed órához.
-Hú ez rekord!-kiáltottam fel.
-Mi?-kérdezte döbbenten Jorge.
-Az hogy öt perc alatt készletem.
-Mert eddig mennyi idő is volt?
-Negyed óra.
-Hát az tényleg rekord.-nevetett-Ma csak hatra kell bemenni a stúdióba úgy hogy mi lenne ha elmennénk a plázába?-vetette fel az ötletet Jorge.
-Nekem mindegy! Legalább attól kicsit elterelődik a figyelmem, apáról.
*plázában*
Most értünk ide, mikor kiszálltunk mondtam Jorge-nak hogy várjon meg bent, mert elintézek egy hívást és megyek maximum öt perc. Erre csak annyit mondott hogy oké és bement. Csak apát akartam felhívni sikertelenül. Meguntam a próbálkozást és elindultam befelé.
-Szia szépségem! Hiányoztam?
-Péter te mit keresel itt?
-Ki mást ha nem téged szerelmem!
-Értsd már meg mi szakítottunk ne hívj úgy hogy szerelmem.-mondtam majd megint elindultam a pláza felé. Ekkor egy ütést éreztem a fejemen, majd minden elsötétült.
Jorge
Már negyed órája várom Tini-t és ő egyszerűen eltűnt mintha elnyelte volna a föld. Remélem nincs semmi baja. Nem bírtam tovább várni vissza mentem a parkolóba és az autó mellett megláttam a telefonját. Több sem kellett hogy odaszaladjak és megnézzem mi lett a baja. Amikor odaértem láttam az eszméletlenül fekvő Tini-t a földön. Gyors felkaptam és befektettem a hátsó ülésre. Majd rohantam vele a kórházba. Mikor odaértem nem kérdezzek semmit csak vitték kivizsgálni. Amint elvitték tőlem gyors hívtam Ru-t.
-Mi van Blanco?-kérdezte.
-Gye-gyere gyorsan a...-nem tudtam beszélni az idegességtől ami dadogást vetett ki rajtam.
-Hova?-kérdezte ijedten.
-Kórházba!-mondtam ki gyorsan és könnyezni kezdtem.
-De mégis mi történt?
-Nem tudom, amit tudok majd itt elmondom! De most ha nem baj lerakom!
-Jól van csak nyugodj meg!-mondta majd bontottam a vonalat. Nem sokára ide is ért Ruggero.
-Mit műveltél te görény?!?
-Én én se-semmit.-mondtam és pont ebben a pillanatban jött ki az orvos.
-Önöm a kisasszony hozzátartozói?-kérdezte. Mire csak bólogatni kezdtünk.
-Mi van a húgommal?
-Nos, a fejét igen nagy ütés érte ezért a héten bent tartjuk.
-Bemehetünk? -kérdeztük egyszerre.
-Persze csak nyomják meg a nővér hívó gombot ha felébredt.
-Rendben.-mondtuk majd bementünk. Mikor beértünk Tini már ébredezett ezért hívtuk a nővért.
Tini
-Hol vagyok?
-Kórházban.-mondta Ru mert Jorge meg se bírt szólalni.
-Mi történt?
-Amikor mondtad hogy menjek előre mert telefonálni akartál. Amikor bementem tíz perc múlva kijöttem és láttam hogy a földön fekszel eszméletlenül. Annyira megijedtem hogy mi történt gyors felkaptalak befektettelek hátra és behoztalak.-mondta Jorge elcsukló hangon.
-Ki ütött le?-kérdezte Ru.
-Jorge hozol nekem egy almalevet?-kérdeztem. Mire ő csak bólintott egyett. Majd elment.
-Most már elmondod?
-Szerintem Péter.-kezdtem el könnyezni.
-Mi de mit keres itt?
-Nem tudom.
-Jobban jársz ha elmondod Jorge-nak.-mondta Ruggero. Épp ekkor ért vissza Jorge.-Na akkor én most megyek. Szólok Serigo-nak hogy nem jöttök.-mondta majd elment.
-Mi a baj hercegnőm?-kérdezte.
-Tudom hogy ki ütött le.-kezdtem e, sírni.
-Ki volt?
-Péter.-szipogtam.
-Ki?
-A volt barátom.
*stúdióban Ruggero*
-Serigo beszélni szeretnék veled.
-Jól van mond csak Ru.
-Ma nem fog tudni Jorge és Tini bejönni.
-De miért?
-Mert valaki leütötte Tini-t és most bent van a kórházban. Jorge pedig vigyáz rá.
-Á értem jobbulást neki.
-Srácok gyertek a színpadhoz.-szólt Serigo.-Beszeretném nektek mutatni
Macarena Miguel Busto-t aki Gery-t fogja alakítani a 3.évadban. Ez után mindenki bemutatkozott neki és vége is lett a mai napnak. (írói megjegyzés: kellemes húsvéti ünnepeket)
2016. március 20., vasárnap
12.rész: Macarena Miguel Busto azaz Gery. Avagy apa elmegy.
Másnap reggel ugyanúgy kezdődött mint egy átlagos nap... Lementem reggelizni. A nappaliban apa bőröndjeit láttam. Gondolom elutazik üzleti útra.
-Jó reggelt. Apa hova mész?-kérdeztem álmosan.
-Szia kislányom. Most nem üzleti útra megyek.-mondta halkan.
-De akkor hova?-kérdeztem szomorúan.
-El messzire.-nem voltam hajlandó tovább hallgatni ezért felszaladtam a szobámba és felhívtam Jorge-t.
-Szia.-mondtam szipogva.
-Szia. Mi a baj?-kérdezte aggódó hanggal. Nem mondtam semmit csak szipogtam.-Jól van megyek hozzád!-mondta majd lerakta a telefont.
-fél óra múlva-
Nem sok idő kellett neki mert fél óra elteltével itt is volt. Mikor csengetett akkor pechemre apa nyitott ajtót aki nem akarta beengedni. Ekkor lementem és mondtam apának ha nem engedi be akkor elköltözök és hiába próbál felkeresni nem fogom hagyni. Erre beengedte. Majd felmentünk a szobámba.
-Mi a baj Tini? Miért sírtál a telefonban?-kérdezte kedvesen.
-Az hogy apa...-nem tudtam befejezni mert elkezdtem zokogni.
-Sss... Ne sírj.-próbált megnyugtatni nem sok sikerrel. Még mindig nem mondtam semmit, csak átöleltem.
-Na most már mond el mi a baj.
-Apa elmegy.
-Ezt hogy érted?-kérdezte-
-Úgy hogy a nappali teli van a bőröndjeivel és azt mondta hogy nem üzleti útra megy.
-Akkor még is hova?
-Nem tudom.
-Ezt sajnálom. Bocsi de most nekem mennem kell.
-Ne léci! Maradj itt nem akarok egyedül lenni.
-Nem leszel egyedül itt van Ru is.
-Nem nincs itthon.
-Hol van?
-Mechi-nél.-szipogtam.
-Jól van de csak a te kedvedért.-mondta mire kicsit megnyugodtam. Utána átölelt és elaludtam a meleg ölelő karjai között.
Jorge Blanco
Olyan édesen aludt, hozzám bújva. Nem szívesen de leraktam az ágyára hogy ott aludjon. Leraktam az ágyára majd betakartam és írtam egy cetlit amiben ez állt: Stúdió után jövök. Puszi Jorge.
Két órát aludtam majd felkeltem és láttam a cetlit az asztalon és elolvastam. Örültem is meg szomorú is voltam. Azért örültem mert jön még hozzám és szomorú voltam apa miatt. Ekkor valaki csengetett lementem kinyitni és Jorge állt az ajtóban.
-Szia.
-Szia.-öleltem meg.
-Ennyire örülsz nekem?
-Igen.-mondtam majd elengedtem.
-Felmegyünk?-kérdezte mire én csak bólogattam.
-Jobban vagy?
-Persze.-mondtam majd újra megöleltem.
Miután elengedtem mélyen a szemebe nézett és megcsókolt. A csókunkat egy nagy ajtócsapódás szakította félbe. Amikor meghallottam gyors leszaladtam és már nem voltak ott apa bőröndjei.
-Mi a baj?-jelent meg mellettem Jorge.
-Hihetetlen hogy búcsú nélkül itt hagyott.-kezdtem el megint sírni.
Folytatjuk...
2016. március 15., kedd
11.rész: Egy váratlan újságcikk!
Amikor haza értem hulla fáradt voltam. Nem sokat kellett időznöm hogy lefeküdjek. Nem voltam éhes ezért csak lefürödtem, majd bebújtam a jó meleg takaróm alá.
*reggel*
Amikor felkeltem lementem reggelizni. Nagy meglepetésemre már Ru lent volt.
-Jó reggelt.
-Neked is húgi. Ezt meg kell nézned.
-Mit?
-Ezt!-nyomott az orrom elé egy újságot amin ez állt.:
Úgy tűnik Jorge Blanco(24) és Martina Stossel(18)kapcsolata nem lesz hosszú életű. Ugyanis a minap Jorge-t Stephie Camarena-val(22) látták együtt. Látszólag nagyon jól elvoltak. A lány eléggé élvezte Jorge közelségét. De vajon mit szól ehhez Tini? Szó nélkül eltűri?
-Ez biztos csak egy bosszantás Lara-tól.
-Biztos vagy benne?
-Nem. Mellesleg én 18 éves vagyok.
-Beszéljek Jorge-val?
-Mindegy úgy sem hallgatsz rám.
-Pontosan. Szokj hozzá.
-Már hozzá szoktam.
*stúdióban*
Amikor oda értünk Ruggero elment beszélni Jorge-val. Pedig mondtam neki hogy ne de kinek is beszélek. Ja a hülye bátyámnak.
*reggel*
Amikor felkeltem lementem reggelizni. Nagy meglepetésemre már Ru lent volt.
-Jó reggelt.
-Neked is húgi. Ezt meg kell nézned.
-Mit?
-Ezt!-nyomott az orrom elé egy újságot amin ez állt.:
Úgy tűnik Jorge Blanco(24) és Martina Stossel(18)kapcsolata nem lesz hosszú életű. Ugyanis a minap Jorge-t Stephie Camarena-val(22) látták együtt. Látszólag nagyon jól elvoltak. A lány eléggé élvezte Jorge közelségét. De vajon mit szól ehhez Tini? Szó nélkül eltűri?
-Ez biztos csak egy bosszantás Lara-tól.
-Biztos vagy benne?
-Nem. Mellesleg én 18 éves vagyok.
-Beszéljek Jorge-val?
-Mindegy úgy sem hallgatsz rám.
-Pontosan. Szokj hozzá.
-Már hozzá szoktam.
*stúdióban*
Amikor oda értünk Ruggero elment beszélni Jorge-val. Pedig mondtam neki hogy ne de kinek is beszélek. Ja a hülye bátyámnak.
Ruggero
Amikor oda értem akkor csináltak róluk egy képet. De végül engem is rávettek így hát én is leültem melléjük.
-Jorge beszélhetnénk?-kérdeztem.
-Persze. Miről akarsz beszélni?
-Erről.-csúsztattam elé az újságot. Nem tudott szólni egy szót se. Csak magához kapta és elolvasta.
-Nem szólsz semmit? Ennyit jelent neked a húgom? Nem lehetsz ilyen hülye! Tudom nem látszik rajta de a lelke darabokban van.
-Mikor tudta meg?
-Téged csak ez érdekel? Először csak azt hitte hogy Lara találta ki,de úgy látszik nem.
-Ő csak anya nővérének lányának férjének a lánya.
-Ezt ne nekem mond, hanem Tini-nek.
-Mondani is fogom! Hol van?
-Nem tudom ne engem kérdezz hanem a csajokat.
Amikor beértem a csajok szaladtak felém.
-Szia csajszi hogy érzed magad?-kérdezték egyszerre.
-Sziasztok hogy értitek?
-Láttuk a cikket.
-Akkor mindent értek.-mondtam bánatosan.
-Tini! Beszélhetünk?-jelent meg Jorge.
-Miről?
-A cikkről!
-Milyen cikkről?-tettem a hülyét.
-Tudod milyen cikkről. Lányok magunkra hagynátok?-kérlelte őket. Akiknek nem kellett sok el is mentek.
-Miért kellett elmenniük?-nyavalyogtam.
-Mert nagyon fontosat akarok mondani.
-Mit? Csak azért kérdezem mert nem érdekel ki az a Stephie Camarena!
-Nem vagyunk együtt. Ő csak...
-Ki?
-Ő csak anya nővérének lányának férjének a lánya.
-Á értem. Nagyon hülyének érzem magam. Meg tudsz bocsátani?
-Igen meg.-mondta majd megölelt.
-Titeket sehogy nem lehet elválasztani?-jelent meg Lara.
-Hagy minket békén!-dühödött fel Jorge.
-Jaj Yoyi nagyon jó a humorod!-mondta nevetve.
-Nem viccelek.
-Akkor se megyek el!
-Ugyan miért nem?
-Mert csinálnom kell ennek a senkinek egy szép sminket, hogy legalább ettől legyen szép.
-Így is szép! Nem úgy mint te!
-Hagyd csak rá! Nem éri meg.
-Igazad van nem éri meg.-mondta majd elmentünk.
2016. március 14., hétfő
10.rész: Kibékülünk?
Ma boldogan keltem fel. Tudván hogy javult a viszonyom Jorge-val. Elintéztem a szokásos tenni valóimat... Majd lementem reggelizni.
-Jó reggelt!-köszöntem az éhenkórász bátyámnak.
-Neked is húgi! Hogy aludtál?-kérdezősködött teli szájal.
-Jól, de lehet egy kérésem?
-Persze mi lenne?-kérdezte ismét teli szájjal.
-Azt hogy ne beszélj teli szájjal!
-Jól van...-mondta de előtte lenyelte a kaját.
-Hányra kell menni?
-Fél tízre.
-Jó.
*stúdióban*
Most kivételesen nem gyalog mentem. Mert Ru elvitt. Amikor beértem Jorge jött felém.
-Szia Tini! Hogy vagy?-kérdezte miközben kedvesen mosolygott.
-Szia! Jól, és te?
-Annak örülök! Én is jól vagyok. Megyünk órára?
-Persze. Mi is lesz az első óra?
-Várj csak... Tánc.
-Oké, akkor mindjárt jövök csak átöltözök.
-Jól van, bent megvárlak.
-Jó reggelt!-köszöntem az éhenkórász bátyámnak.
-Neked is húgi! Hogy aludtál?-kérdezősködött teli szájal.
-Jól, de lehet egy kérésem?
-Persze mi lenne?-kérdezte ismét teli szájjal.
-Azt hogy ne beszélj teli szájjal!
-Jól van...-mondta de előtte lenyelte a kaját.
-Hányra kell menni?
-Fél tízre.
-Jó.
*stúdióban*
Most kivételesen nem gyalog mentem. Mert Ru elvitt. Amikor beértem Jorge jött felém.
-Szia Tini! Hogy vagy?-kérdezte miközben kedvesen mosolygott.
-Szia! Jól, és te?
-Annak örülök! Én is jól vagyok. Megyünk órára?
-Persze. Mi is lesz az első óra?
-Várj csak... Tánc.
-Oké, akkor mindjárt jövök csak átöltözök.
-Jól van, bent megvárlak.
Jorge
Most hogy Lara meg én szakítottunk akkor végre rendezhetem a kapcsolatom Tini-vel. Most Serigo-t vártuk a a teremben mikor megjött volt egy bejelenteni valója.
-Srácok most hogy itt van Tini, lenne egy óriási bejelenteni valóm. Lesz egy új sminkesünk akit most vettem fel. Fogadjátok nagy szeretettek Lara-t.
-Lara!-sziszegtem. Tini amint meglátta kiszaladt. Ekkor nem tudom leírni mit éreztem.
-Jorge nézd meg mi a baja! Most csak veled hajlandó beszélni!-utatasított Serigo.
-Jól van!-mondtam majd kiszaladtam utána.
Tini
Mikor megláttam Lara-t nem bírtam tovább kiszaladtam a stúdió elé majd egy padra leültem és sírni kezdtem.
-Hé Tini! Jól vagy?-hallottam Jorge aggódó hangját. Miközben leült mellém a padra.
-Igen.-próbáltam mosolyogni, de nem ment.
-Tini tudom hogy bánt valami mond el! Netán bántott valaki?
-Nincs semmi baj, tényleg.
-Ha nincs semmi baj akkor miért rohantál ki?
-Nem tudok neked hazudni...
-De akkor mi a baj?
-Lara.-motyogtam.
-Ha arról van szó már nem vagyunk együtt Tini.
-Nem, nem arról van szó...
-Akkor?
-Csak az hogy még mindig az események hatása alatt vagyok.-mondtam halkan.
-Biztos hogy csak ennyi?-kérdezte mire én heves bólogatásba kezdtem.
-Jól van, de most már be kéne menni.
-Jó.-mondtam mosolyogva. Mielőtt elindultunk megölelt.
Olyan megnyugtató az ölelése. Bár sose engedne el.
-Ennyire szeretsz Tini?-kérdezte úgy mintha nem tudná.
-Tudod te jól.-mondtam mosolyogva.
-Na de tényleg be kéne menni!-mondta.
-Tőlem mehetünk.-mondtam majd bementünk.
-Minden rendben?-kérdezte Serigo.
-Persze.-vágtam rá gyorsan.
-Igen.-próbáltam mosolyogni, de nem ment.
-Tini tudom hogy bánt valami mond el! Netán bántott valaki?
-Nincs semmi baj, tényleg.
-Ha nincs semmi baj akkor miért rohantál ki?
-Nem tudok neked hazudni...
-De akkor mi a baj?
-Lara.-motyogtam.
-Ha arról van szó már nem vagyunk együtt Tini.
-Nem, nem arról van szó...
-Akkor?
-Csak az hogy még mindig az események hatása alatt vagyok.-mondtam halkan.
-Biztos hogy csak ennyi?-kérdezte mire én heves bólogatásba kezdtem.
-Jól van, de most már be kéne menni.
-Jó.-mondtam mosolyogva. Mielőtt elindultunk megölelt.
Olyan megnyugtató az ölelése. Bár sose engedne el.
-Ennyire szeretsz Tini?-kérdezte úgy mintha nem tudná.
-Tudod te jól.-mondtam mosolyogva.
-Na de tényleg be kéne menni!-mondta.
-Tőlem mehetünk.-mondtam majd bementünk.
-Minden rendben?-kérdezte Serigo.
-Persze.-vágtam rá gyorsan.
*próba után*
-Tini! Beszélhetünk?-kérdezte Jorge.
-Persze miért ne?-mondtam majd elhúzott egy csendes helyre.
-Most hogy nem vagyok együtt Lara-val...
-Igen.-bólogattam.
-Most így nem tudja meggátolni hogy kibéküljünk.
-Ezt hogy érted?
-Úgy hogy eddig is ki szerettem volna de mindig megakadályozta. És nem csak kibékülni akarok hanem...
-Mit?
-Bocsánatot kérni Lara miatt.
-Nem kell bocsánatot kérned. Akinek bocsánatot kell kérnie az inkább Lara.
-Nem,mert én vagyok az a valaki. Mert nem hallgattalak meg egyszer sem. Vakon követtem Lara-t.
-Nem te csak ki álltál a barátnőd mellett.
-Tini!
-Igen?-kérdeztem.
-Ezt már rég el akartam mondani...
-Mit?
-Hogy miért tettem ezt veled.
-Mi?
-Arra gondolok hogy miért jöttem Lara-val, össze.
-Bocsi, de nekem kellemetlen ez a téma.
-Tini! Kérlek hallgass meg!
-Na jó...
-Lara azt mondta hogy más fiúval csókolóztál és van rá két szemtanúja. Először nem hittem neki de utána megkérdeztem a "szemtanúkat" és igazat adtak neki.
-Ennyi?
-Igen.
-Örülök hogy elmondtad!-mondtam majd megöleltem.
-Selfie?-kérdeztem gyorsan.
-Neked ez a mániád!-mondta nevetve.
-Nem is igaz!-mondtam úgy mint aki megsértődött.
-Na ne duzzogj! Legyen! Gyere te Selfie Királynő.-mondta nevetve.
@TiniStossel: Végre kibékültünk! Yeah! @JorgeBlanco
-Nem akarom megzavarni ezt a Selfie rohamot de próba van!-szólalt meg Serigo.
-Jól van...-mondtuk egyhangúan.
-Ni csak-ni csak kiket látnak a kis szemeim!-jelent meg Lara.
-Lara menj el!-szólt rá Jorge.
-Nem tehetem!
-Ugyan miért?-kérdeztem.
-Azért te kis liba mert meg kell csinálnom a sminked!
-Válogasd meg a szavaid!-szólt rá ismét Jorge.
-Hagyd csak nem éri meg!
*próba után*
Próba óta nem láttam Jorge-t. Vajon merre lehet? Mit csinálhat? Még sok ilyen kérdés kavargott bennem. Ekkor Jorge hangja zökkentett ki.
-Na ki vagyok!-fogta be a szemem Jorge.
-Nem tudom... Talán Facu?
-Nagyon vicces vagy Tini-ke.
-Nyugi tudtam hogy te vagy az csak húzni akartam az agyadat!-mondtam mosolyogva.
-Ami nagyon is sikerült.-nevetett.
-Ezek szerint jó vicc volt?
-Hát nem is tudom.... Igen.
-Sétálunk?-kérdette Jorge.
-Aha.-vágtam rá egyből. Amikor oda értünk a parkba akkor rezegni kezdett Jorge telefonja jelezve hogy új üzenetet kapott.
Serigo: Gyertek gyorsan a stúdióba!
Jorge: Oké de miért?
Serigo: Mert most szóltak hogy fotózás lessz és innen indulunk.
Jorge: Oké már megyünk is.
-Gyere Tini vissza kell menni a stúdióba.
-Oké de miért?
-Fotózás lesz.
*stúdióban*
-Na végre hogy itt vagytok!-jelent meg Serigo.
-Mindenki itt van már?-kérdezte Jorge.
-Nem csak ti ketten mentek fotózásra.
*fotózás*
Már egy csomó képet csináltak és már fel is tették nettre. Íme:
Remélem tetszettek. Szerintem tök jók lettek a képek ja és bocsi hogy sok.
-Mi?
-Arra gondolok hogy miért jöttem Lara-val, össze.
-Bocsi, de nekem kellemetlen ez a téma.
-Tini! Kérlek hallgass meg!
-Na jó...
-Lara azt mondta hogy más fiúval csókolóztál és van rá két szemtanúja. Először nem hittem neki de utána megkérdeztem a "szemtanúkat" és igazat adtak neki.
-Ennyi?
-Igen.
-Örülök hogy elmondtad!-mondtam majd megöleltem.
-Selfie?-kérdeztem gyorsan.
-Neked ez a mániád!-mondta nevetve.
-Nem is igaz!-mondtam úgy mint aki megsértődött.
-Na ne duzzogj! Legyen! Gyere te Selfie Királynő.-mondta nevetve.
@TiniStossel: Végre kibékültünk! Yeah! @JorgeBlanco
-Nem akarom megzavarni ezt a Selfie rohamot de próba van!-szólalt meg Serigo.
-Jól van...-mondtuk egyhangúan.
-Ni csak-ni csak kiket látnak a kis szemeim!-jelent meg Lara.
-Lara menj el!-szólt rá Jorge.
-Nem tehetem!
-Ugyan miért?-kérdeztem.
-Azért te kis liba mert meg kell csinálnom a sminked!
-Válogasd meg a szavaid!-szólt rá ismét Jorge.
-Hagyd csak nem éri meg!
*próba után*
Próba óta nem láttam Jorge-t. Vajon merre lehet? Mit csinálhat? Még sok ilyen kérdés kavargott bennem. Ekkor Jorge hangja zökkentett ki.
-Na ki vagyok!-fogta be a szemem Jorge.
-Nem tudom... Talán Facu?
-Nagyon vicces vagy Tini-ke.
-Nyugi tudtam hogy te vagy az csak húzni akartam az agyadat!-mondtam mosolyogva.
-Ami nagyon is sikerült.-nevetett.
-Ezek szerint jó vicc volt?
-Hát nem is tudom.... Igen.
-Sétálunk?-kérdette Jorge.
-Aha.-vágtam rá egyből. Amikor oda értünk a parkba akkor rezegni kezdett Jorge telefonja jelezve hogy új üzenetet kapott.
Serigo: Gyertek gyorsan a stúdióba!
Jorge: Oké de miért?
Serigo: Mert most szóltak hogy fotózás lessz és innen indulunk.
Jorge: Oké már megyünk is.
-Gyere Tini vissza kell menni a stúdióba.
-Oké de miért?
-Fotózás lesz.
*stúdióban*
-Na végre hogy itt vagytok!-jelent meg Serigo.
-Mindenki itt van már?-kérdezte Jorge.
-Nem csak ti ketten mentek fotózásra.
*fotózás*
Már egy csomó képet csináltak és már fel is tették nettre. Íme:
Remélem tetszettek. Szerintem tök jók lettek a képek ja és bocsi hogy sok.
2016. március 9., szerda
9.rész: Elrablás! folytatása.
Jorge
Már egy-két órája próbálom elérni Tini-t, de nem lehet.
Lehet hogy haragszik mert nem hallgattam meg? Gondolatmenetemből Daniel (az öcsém) hangja zökkentett ki.
-Jorge itt vagy?
-Mit akarsz?
-Én semmit! Csak választ!
-Mire?
-Arra hogy min gondolkozol?
-Semmin!-hazudtam
-Tini-n vagy Lara-n?
-Is-is.
Ruggero
Már 18:00-van és még mindig nincs meg Tini és a legrosszabb hogy már anyuék is haza értek. Anyu mondta hogy ne szóljunk a csajoknak. Ekkor valaki csengetett, majd megyek és kinyitottam.
-Jorge te mit keresel itt?-kérdeztem flegmán.
-Tudtok valamit Tini-ről?
-Mégis miért keresed?
-Csak mert Lara-val összevesztek én is összevesztem vele és most nem veszi fel órák óta.
-Az a helyzet hogy most nem tudsz vele beszélni!
-De miért nem?
-Mert nincs itthon!
-Hol van?
-Megyek anya! Bocsi de most mennem kell!-mondtam majd becsuktam az ajtót.-Ez meleg helyzet volt!-sóhajtottam.
Jorge
Ekkor már kezdtem sejteni hogy valami nincs rendben náluk. Majd besurrantam a birtokukra és szét néztem ott. De nem találtam meg.
-Remélem nincs semmi baja!-aggodalmaskodtam halkan. Már kezdett sötét lenni ezért már elindultam Lara-hoz, mert ha nem megyek tudni fogja hogy itt vagyok.
-Remélem nincs semmi baja!-aggodalmaskodtam halkan. Már kezdett sötét lenni ezért már elindultam Lara-hoz, mert ha nem megyek tudni fogja hogy itt vagyok.
Tini
Pár óra múlva...Amikor felébredtem nem láttam semmit, csak sötétséget. Majd egyszer felvillantak a fények, mint amikor a színpadon állsz. Egyszerűen elmondhatatlan érzés. De térjünk vissza a tárgyhoz. Hol vagyok? Hogy kerültem ide? Ki hozott ide? Ezernyi kérdés kavargott bennem, melyekre még magam se tudtam választ adni. Sikítanék de nem tudok, mert be van ragasztva a szám. A kezem is meg volt kötözve. Hiába mocorogtam nem bírtam kihúzni belőle a kezem.
-Na végre hogy felébredtél! Már untam a szuszogásod!-hallottam meg egy ismerős hangot még pedig Lara hangját. Aki ép most lépet be az ajtón. Majd oda jött hozzám és leszedte a ragasztót.
-Még mindig le akarod nyúlni a pasimat?-kérdezte Lara.
-Mi? Az lehet hogy tetszik Jorge attól még nem akarom elszakítani senkitől!
-Ne hazudj Tini! Te akkor érzed magad jól amikor mások szomorúak.
-Na végre hogy felébredtél! Már untam a szuszogásod!-hallottam meg egy ismerős hangot még pedig Lara hangját. Aki ép most lépet be az ajtón. Majd oda jött hozzám és leszedte a ragasztót.
-Még mindig le akarod nyúlni a pasimat?-kérdezte Lara.
-Mi? Az lehet hogy tetszik Jorge attól még nem akarom elszakítani senkitől!
-Ne hazudj Tini! Te akkor érzed magad jól amikor mások szomorúak.
Jorge
Amikor oda értem Lara-hoz csengettem és az anyukája nyitott ajtót. Mondta hogy a garázsban találom meg Lara-t. Odamentem az ajtóhoz és kiabálást hallottam, majd megálltam és hallgatóztam.
-Te hülye liba! Tudom hogy elakarsz szakítani Jorge-tól,de nem fog menni! Tudod miért? Mert soha nem hallgat meg téged mivel mindig sikeresen átvágom a fejét veled kapcsolatban. Ja és az volt életem legjobb döntése hogy szóltam apu embereinek hogy raboljanak el!-kiabált Lara. majd nem sokkal később egy másik hangra lettem figyelmes.
-Értsd meg végre nem akarlak elválasztani senkitől!-hallottam Tini kiabálását is.
-Tini meg mit keres itt?-motyogtam. Majd megint Lara hangára lettem figyelmes.
-Te nagyon sokat képzelsz magadról! Igazam van?-ekkor már nem bírtam tovább és bementem.-Szia szerelmem látod ez a kis cafka betört ide és úgy csinál mint akit megkötöztek!
-Lara ne hazudj!
-Nem hazudok ez az igazság.
-Mindent hallottam!
-Mégis mi az a mindent?
-Az hogy elraboltad Tini-t, hogy mindig átvertél azért hogy összevesszek Tini-vel! Had ne kelljen folytatnom!-amint ezeket kimondtam egyből elszaladt. Majd elengedtem Tini-t.
Amikor Jorge kikötözött nem bírtam hogy ne bújak a karjaiba.
-Gyere hazakísérlek!-mondta Jorge majd felsegített.
*otthon*
Mikor hazaértünk bekísért. Bent Ruggero ránk szegezte tekintetét! Ru annyira örült nekem hogy ideszaladt és felkapott.
-Hol voltál húgi?-kérdezősködött a nagyfejű bátyám akit mindenki ismer egész világszerte mert ő a Violetta sorozat egyik színésze aki Frederico-t alakítja. Én nem mertem válaszolni ezért Jorge-ra pillantottam aki vette a lapot és válaszolt helyettem.
-Hogy is mondjam...Ő...
-Nyögd már ki!
-Lara elrabolta!-hadarta el.
-Hogy mi? Igaz ez Tini?-kérdezte mire csak bólogatni kezdtem.
-Majd holnap megbeszéljük megyek lefekszem!-mondta a bátyám és elment.
-Na szia most megyek hagylak aludni.-mondta Jorge és puszit nyomott az arcomra.
-Szia! Holnap találkozunk.-mondtam mire ő csak mosolygott. Aznap este már nem a sírás töltötte ki az éjszakámat.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)